Helyzetjelentés, mert semmi nincs

Semmi izgi nincs.
Az elmúlt napokban rájöttem, hogy a húsvéti sonka marhára nem klappol a camembert-rel együtt, ellenben még ennyi év absztinencia után is gond nélkül bontom ki a vörösbort. (Sajnos a dobozos sört már nem, amióta a csodás lila, körömmatricákkal díszített körmeimmel büszkélkedhetek.)
Mondjuk a vedelést nem pont Pinot Noirral kellett volna kezdenem, kifejezetten kellemetlen volt a íz mélysége, de csak első nap. Másnapra már újra csodás ízélménynek gondoltam. (Nem adtam fel még a fejést, csak Laci rámmordult, hogy igyam már meg azt a sok bort, amink itthon van, mert nem fér a tartóba... :) )
Ráadásul rá kell sportolnom, mert itt a Hajni esküvője, amin rém hülyén néznék ki, ha az első koccintás után eldőlnék, meg ott van Kriszta leánybúcsúja, amin mondjuk pont a Kriszta nem ihat...  És lehet, nem is lesz... :) Na mindenesetre kell a vérképzésemhez és kész.

Aztán.... a genetikai tanácsadást rendre elbukjuk. Na nem mintha szívem vágya lenne végighallgatni, hogyan eshet szét a gyerek évek múlva, de mindegy. Végülis jobb lenne már túlesni rajta, de valahogy nem akar összejönni.
Az első időpontunkat le kellett mondani tömeges családi megbetegedés miatt, a tegnapit meg a prof. mondta le. Úgyhogy csapó 3 jövő szerdán.

Aznap délelőtt még úgyis el kell menni tanácsadásra is a dokihoz, ahol Péter úr újra lemérésre kerül. Biztos megijedt ettől, mert pár napja kb. elfogadható mennyiségeket eszik. (Jó az uccsó 20 tejeket általában fecskendővel helyezem bele, de mi ez már a pár héttel ezelőtti állapothoz képest.) Persze jóval kevesebbet eszik, mint az ekkora kölkök szoktak, de nem vészes (mondjuk még mindig Kroki, a kis krokodil megy a telefonon, az ér? ) Ehh, végülis leszarom, cél szentesíti az eszközt, és elég Eszti étkezési szokásaira gondolni ebben a korában (neki konkrétan mini játékos kosara volt, amivel a tálcán szórakozhatott, amíg lapátoltam bele a kaját. És nem, nem lett defektes a kajához való hozzáállása, valahogy leszokott róla nem sokkal később.)

Esztivel semmi nincs, halálosan szerelmes vagyok belé, olyan büüüdöscukikislány, hogy el nem mondható. Ehhez társul a dumája, amin rendre beszarunk a röhögéstől. Hát okos gyerek na! És büüüdöscukkkiii! Erről ennyit. :)

Most sietnem is kell, mert
a) szétverik a szomszéd lakást. Mondtam Lacinak telefonban, hogy lehet, megússzuk a babakocsis altatást, mert csak lágy morgás hallatszik át a túloldalról, erre mondta nagy poénosan, majd' ha lefekszik a gyerek, akkor verik szét.
És lőn. Szóval nem hiszem, hogy sokáig húzza Pepócka az alvást.
b) azonnal fellebbezést kell írnom, miután elutasították Eszti óvodai jelentkezését. Nem mintha egy darab papírtól lennének esélyeink, de tényleg protkót kell kaparnunk valahonnan. Vagy valami.
Ezen nem is dünnyögök, pedig dünnyögésre méltó a dolog.