A hétvégén kb semmit nem csináltunk.
Valahogy mindig akkor kezdett el zuhogni, amikor lejárt a délutáni alvásidő.
Gyereknap alkalmából elmentünk palacsintázni. Márhogy magunkat megünnepeljük... Esztinek névnapja volt múlt héten, szóval ő így járt.
Persze mi nem is tudtuk, hogy gyereknap van, csak mameszom telefonált, és így rájöttünk.
Egyébként a palacsintázóba ollan fegyelmezett Esztergyerekkel kerültünk szembe, hogy el sem hittük.
Előtte mondjuk bekajált rendesen johurtból uzsonnára, de akkor is arra számítottunk, hogy elkoldulja a palacsintáink felét. És nem!
Ült a kanapés fotelben és kipakolta a táskámat 3*. Ennyi! (Illetve evett talán két falat tejszínhabot, de nem érdekelte nagyon.) Így boldogok voltunk Lacival, hogy kölyköstöl valósíthattuk meg a romantikus palacsintázás életérzését.
2010. máj. 31.
Hatásos mondatok
Eszti mostanában újra hajlamos a rajtam lógásra.
Szeretem na, de azért elkezdtem tesztelni, mi az, amivel le tudom rázni néha magamról.
Szóval, az alábbi kérdések mindig bejönnek:
Eszti! Kérsz vizet? (És már spurizik is a másik irányba...)
Eszti! Kicseréljük a pelenkád? (És már ott sincs a környékemen...)
Ha esetleg ezen kérdések után visszamerészkedne, akkor a tuti gyereküldöző kérés:
Eszti! Gyere visszahúzzuk a zoknidat!
Na innentől kezdve anya el van felejtve!
Mert nem iszik, nem szeret pelenkázódni és nem szereti a kínkeservvel leszedett zoknikat visszavenni.
Szerintem egy zseni vagyok!
Szeretem na, de azért elkezdtem tesztelni, mi az, amivel le tudom rázni néha magamról.
Szóval, az alábbi kérdések mindig bejönnek:
Eszti! Kérsz vizet? (És már spurizik is a másik irányba...)
Eszti! Kicseréljük a pelenkád? (És már ott sincs a környékemen...)
Ha esetleg ezen kérdések után visszamerészkedne, akkor a tuti gyereküldöző kérés:
Eszti! Gyere visszahúzzuk a zoknidat!
Na innentől kezdve anya el van felejtve!
Mert nem iszik, nem szeret pelenkázódni és nem szereti a kínkeservvel leszedett zoknikat visszavenni.
Szerintem egy zseni vagyok!
2010. máj. 28.
Csííííz
No, Mucika megtanulta a csííííz szót!
Amúgy frankón!
Egyetlen hátránya a dolognak, hogy minden egyes pózolós, csíííízelős képen ugyanolyan fejet vág. De amíg az illlen cuki, addig nem bánom...
Amúgy frankón!
Egyetlen hátránya a dolognak, hogy minden egyes pózolós, csíííízelős képen ugyanolyan fejet vág. De amíg az illlen cuki, addig nem bánom...
2010. máj. 27.
Játszótéri horror
No itt a jóidő újra, én meg sikítófrászt kapok a játszóterezéstől... újra...
Tegnap egész pontosan ott tartottam, hogy én a büdös életbe nem viszem még egyszer a kölykedlit a játszótérre!
Kedd: homokozó... Ezer gyerek... Enyimé még mindig képes egy helyben üldögélve homokot lapátolni. Hát cukika. Erre idióta büdös kölke (kb 2 éves), beáll a homokózó közepére és ordít. De úgy frankón. Valami olyasmit ordibált, hogy ő nagyon mérges. És mellé dobálta a homokot meg visított.
A vélhetően nagyi, kb. 100 méterrel arrébb a padon olvasott, majd amikor már nagyon ordított a kissrác, akkor visszaüvöltött neki, hogy "azonnalhagydabba!", majd amikor ez nem következett be vezényszóra, bejött a homokozóba, aztán rántott rajta egyet!
Utálom az ilyet. Nyilván nem kellett megpróbálnom elmagyarázni, hogy a gyerek azért ilyen, mert ezt csinálják vele is... De attól még az a jövőkép derengett fel bennem, amikor ez a gyerek jó 10-15 év múlva szépen lever valami ártatlan, mert a dühét nem tanulta meg azóta sem kontrollálni... Mellesleg a szívem szakad az ilyenekért...
Szerda: homokozó... Ezer gyerek... Büdös kölke (ezúttal lány, 2-2,5 éves forma) azt csinálta, hogy elvette Esztitől a lapátot, amivel emez játszott. Jó, egye fene, Esztinek adtam a kezébe egy másikat. Azt is kikapta, majd egy harmadikat is. Na erre már Esztim is súlyos visítással válaszolt, és erre a kis szenya kislány anyukája, -aki amúgy mellettem ült és csacsogott egy másik anyukával,- végre rászólt, hogy nemár. A szép az egészben, hogy a kislány pont úgy nézett ki, hogy rohadtul élvezi, hogy az én gyerekem nemtetszését fejezi ki a lapátok elvétele miatt. Még várta is, hogy visítson (mert nem játszani vette el.)
Node ezen helyzetek kezelésében annyira gyökér vagyok!
Most szóljak rá én a kölyökre, hogy legyen elég két lapát, a harmadikkal hadd játszon már az énkölyköm? Vagy böködjem anyukát, hogy he, nézd már meg mit csinál a gyereked? Vagy hagyjam, hogy leverjék az enyémet?
Neeeem, az ki van zárva, hogy hagyom egymás közt lerendezni. Mivel Eszti jelenleg rendszeresen a legfiatalabb, nem kell, hogy a hülyegyerekek akcióiban erősödjön.
És bónuszként a kis majom még Esztire is köhögött, frankón nyitott szájjal a fejébe, olyan faca hurutosan.
Ekkor bejelentettem Eszteremnek, hogy várja a hinta!
Lófing az egész!
De Lacinak kidühöngtem magam telefonban, így megígérte, hogy legközelebb eljön velem és leveri az összeset! Asszem már ez is segített a helyzet feldolgozásában. (Már az, hogy elképzeltem, ahogyan Laci megküzd egy pár visító kétévessel...)
Tegnap egész pontosan ott tartottam, hogy én a büdös életbe nem viszem még egyszer a kölykedlit a játszótérre!
Kedd: homokozó... Ezer gyerek... Enyimé még mindig képes egy helyben üldögélve homokot lapátolni. Hát cukika. Erre idióta büdös kölke (kb 2 éves), beáll a homokózó közepére és ordít. De úgy frankón. Valami olyasmit ordibált, hogy ő nagyon mérges. És mellé dobálta a homokot meg visított.
A vélhetően nagyi, kb. 100 méterrel arrébb a padon olvasott, majd amikor már nagyon ordított a kissrác, akkor visszaüvöltött neki, hogy "azonnalhagydabba!", majd amikor ez nem következett be vezényszóra, bejött a homokozóba, aztán rántott rajta egyet!
Utálom az ilyet. Nyilván nem kellett megpróbálnom elmagyarázni, hogy a gyerek azért ilyen, mert ezt csinálják vele is... De attól még az a jövőkép derengett fel bennem, amikor ez a gyerek jó 10-15 év múlva szépen lever valami ártatlan, mert a dühét nem tanulta meg azóta sem kontrollálni... Mellesleg a szívem szakad az ilyenekért...
Szerda: homokozó... Ezer gyerek... Büdös kölke (ezúttal lány, 2-2,5 éves forma) azt csinálta, hogy elvette Esztitől a lapátot, amivel emez játszott. Jó, egye fene, Esztinek adtam a kezébe egy másikat. Azt is kikapta, majd egy harmadikat is. Na erre már Esztim is súlyos visítással válaszolt, és erre a kis szenya kislány anyukája, -aki amúgy mellettem ült és csacsogott egy másik anyukával,- végre rászólt, hogy nemár. A szép az egészben, hogy a kislány pont úgy nézett ki, hogy rohadtul élvezi, hogy az én gyerekem nemtetszését fejezi ki a lapátok elvétele miatt. Még várta is, hogy visítson (mert nem játszani vette el.)
Node ezen helyzetek kezelésében annyira gyökér vagyok!
Most szóljak rá én a kölyökre, hogy legyen elég két lapát, a harmadikkal hadd játszon már az énkölyköm? Vagy böködjem anyukát, hogy he, nézd már meg mit csinál a gyereked? Vagy hagyjam, hogy leverjék az enyémet?
Neeeem, az ki van zárva, hogy hagyom egymás közt lerendezni. Mivel Eszti jelenleg rendszeresen a legfiatalabb, nem kell, hogy a hülyegyerekek akcióiban erősödjön.
És bónuszként a kis majom még Esztire is köhögött, frankón nyitott szájjal a fejébe, olyan faca hurutosan.
Ekkor bejelentettem Eszteremnek, hogy várja a hinta!
Lófing az egész!
De Lacinak kidühöngtem magam telefonban, így megígérte, hogy legközelebb eljön velem és leveri az összeset! Asszem már ez is segített a helyzet feldolgozásában. (Már az, hogy elképzeltem, ahogyan Laci megküzd egy pár visító kétévessel...)
2010. máj. 26.
Hétvégi fotók
Tottálisan lusta vagyok írni...
Így dobok képeket, oszt jóvan.
Meleg van...
Úgybelerakom...
Ha már beleraktam, úgymegtapsolom magam!
(Az embernek legyen pozitív önértékelése)
Még jó, hogy alapvetően nem Laci felelős az étkezési kultúra kialakításáért...
(Tarhonya, fazékból, hidegen, a nappali közepén... Grrrr....)
Így dobok képeket, oszt jóvan.
Meleg van...
Úgybelerakom...
Ha már beleraktam, úgymegtapsolom magam!
(Az embernek legyen pozitív önértékelése)
Még jó, hogy alapvetően nem Laci felelős az étkezési kultúra kialakításáért...
(Tarhonya, fazékból, hidegen, a nappali közepén... Grrrr....)
2010. máj. 24.
Sörös KO avagy a szopiend vastag megünneplése
Az egész nem az én hibám.
Már azzal fenyegetőzöm kb. 2 éve, hogy ha egyszer nem szoptatok, de berúgok...
No azóta eltelt pár hét, de továbbra sem ünnepeltem meg alkohollal e jeles alkalmat.
Laci vett egy citromos Tuborgot kipróbálásra. (Roppant car, citromos Gösser imádók meg ne kóstolják!), így a félig kibontott söröcske péntek óta a hűtőben porosodott.
Namondom megiszommá' ne álljon ott magában...
Ez a sör alapból nemnyó... 3 naposan pláne nem...
Azért behörpintettem belőle egy egész pohárnyit (konkrétan a kis 1,5 decis pohárból). Na éreztem is, hogy kicsit érzem is.
Vacsoráztatom miss Czukorkát lelkesen, aki közben ezerrel dumál (mondjuk mindig dumál), és kiabálja, hogy te-te... Az hát, én-én- bólogatok okosan. De csak kiabálja, csak kiabálja...
Aztán rájöttem, hogy hűazannya, elfelejtettem neki tejet készíteni a vacsorához. Szerencsétlen meg ezt hiányolta. Szép kis anya mi, jól berúgott a másfél deci sörétől, aztán még a köykedlinek sem képes rendesen vacsit adni. Hát ciki, nem ciki.. Ez van.
De a szituációt sikerült überelni:
A zuhanykabinból kilépve az alábbi mondatot véltem a tévéből kihallani:
A harc a hímvessző leharapásával ér véget.
No jóóóó, de itt álljunk már meg! Hiszem utoljára a Stuart Little ment a TV-ben, amikor rápillantottam. Az meg csak nem már, na! (Azért az megvan, hogy a családnak a gyerekei mellett van egy beszélő egere, akit a gyerekükként nevelnek, ugye?)
Akkor biztos voltam benne, hogy cefetül megártott az a nyomoronc 1,5 deci sör.
Szóval minden bátorságomat összeszedve, rettegve besettenkedtem a TV-hez... És huhhh... Spektrum ismeretterjesztés vóóót... Jóvan...
Már a zsebünkben a Lost befejező rész!! Amit én chips és sör kombóval akartam bepartyzni... Amely kombinációt ezek után asszem kólachipsre kell változtatnom.
Már azzal fenyegetőzöm kb. 2 éve, hogy ha egyszer nem szoptatok, de berúgok...
No azóta eltelt pár hét, de továbbra sem ünnepeltem meg alkohollal e jeles alkalmat.
Laci vett egy citromos Tuborgot kipróbálásra. (Roppant car, citromos Gösser imádók meg ne kóstolják!), így a félig kibontott söröcske péntek óta a hűtőben porosodott.
Namondom megiszommá' ne álljon ott magában...
Ez a sör alapból nemnyó... 3 naposan pláne nem...
Azért behörpintettem belőle egy egész pohárnyit (konkrétan a kis 1,5 decis pohárból). Na éreztem is, hogy kicsit érzem is.
Vacsoráztatom miss Czukorkát lelkesen, aki közben ezerrel dumál (mondjuk mindig dumál), és kiabálja, hogy te-te... Az hát, én-én- bólogatok okosan. De csak kiabálja, csak kiabálja...
Aztán rájöttem, hogy hűazannya, elfelejtettem neki tejet készíteni a vacsorához. Szerencsétlen meg ezt hiányolta. Szép kis anya mi, jól berúgott a másfél deci sörétől, aztán még a köykedlinek sem képes rendesen vacsit adni. Hát ciki, nem ciki.. Ez van.
De a szituációt sikerült überelni:
A zuhanykabinból kilépve az alábbi mondatot véltem a tévéből kihallani:
A harc a hímvessző leharapásával ér véget.
No jóóóó, de itt álljunk már meg! Hiszem utoljára a Stuart Little ment a TV-ben, amikor rápillantottam. Az meg csak nem már, na! (Azért az megvan, hogy a családnak a gyerekei mellett van egy beszélő egere, akit a gyerekükként nevelnek, ugye?)
Akkor biztos voltam benne, hogy cefetül megártott az a nyomoronc 1,5 deci sör.
Szóval minden bátorságomat összeszedve, rettegve besettenkedtem a TV-hez... És huhhh... Spektrum ismeretterjesztés vóóót... Jóvan...
Már a zsebünkben a Lost befejező rész!! Amit én chips és sör kombóval akartam bepartyzni... Amely kombinációt ezek után asszem kólachipsre kell változtatnom.
Brunya Mari
Fürdés előtt pucér gyerek rohangál a nappaliban.
Hát már miért is ne rohangálna? Kézben nem marad meg, a szülei meg imádják nézni, ahogyan a pucér fenekét csapkodja.
Majd eme játéknak romantikus, ámde egy óvatlan pillanatában gyerek szolid röhögés közben slagolni kezd...
Jaja, ez biza odabrunyált a szőnyegpadlóra...
Mondjuk nem zavart volna, ha adott pillanatban kifejlődik egy készségem a padlótisztításra. De ez nem történt meg, így vélhetően csak szétkentem az anyagot a szőnyegen.
No, asszem a cuki pucérbaba-nézegetésnek ezennel vége!
Hát már miért is ne rohangálna? Kézben nem marad meg, a szülei meg imádják nézni, ahogyan a pucér fenekét csapkodja.
Majd eme játéknak romantikus, ámde egy óvatlan pillanatában gyerek szolid röhögés közben slagolni kezd...
Jaja, ez biza odabrunyált a szőnyegpadlóra...
Mondjuk nem zavart volna, ha adott pillanatban kifejlődik egy készségem a padlótisztításra. De ez nem történt meg, így vélhetően csak szétkentem az anyagot a szőnyegen.
No, asszem a cuki pucérbaba-nézegetésnek ezennel vége!
2010. máj. 20.
Retro szemcsi
Ezt a remek napszemüveget Laci szülei találták meg, ezer éve a Lacié volt.
Klafffa!
Ugye ne is meséljem, hogy nem engedte levenni vagy 15 percig a fejéről...
Ne zrikálj, veszettül jól áll!
Még pózolva is...
Na jó, most megállok, de gyorsan csináld a képet!
Klafffa!
Ugye ne is meséljem, hogy nem engedte levenni vagy 15 percig a fejéről...
Ne zrikálj, veszettül jól áll!
Még pózolva is...
Na jó, most megállok, de gyorsan csináld a képet!
Végre haladás
Most, hogy 2 vagy 3 hete felfüggesztettünk mindenfajta önálló járástevékenységet, asszem újra pályára léptünk ez ügyben.
Már komolyan kezdett idegesíteni, hogy az a gyerek, aki egy hónapja az Auchanban az egyik pulttól rohangált a másikig, az most egyszerűen nem hajlandó egyet sem lépni, csak áll és nyújtja a kezét, hogy vezessem.
A fő problémám nem is a vezetéssel volt, hanem a térdeivel.
Miután egy nadrág egy hétig bírja, így kénytelen voltam farmert adni rá itthonra, amely kb másfél -két hétig is bírta a térdenjárás miatti térdlyukadás nélkül.
Node emiatt a kölöktérd már nem csak piros és bőrkeményedéses volt, hanem kék is. Mert a farmer engedi a színét, ha dörzsölöd. Tökkirály amúgy!
Most így visszaolvasva ilyen problémája nem sok anyának akad...
A lényeg a lényeg, hogy 3 napja elkezdett újra egyedül lépegetni, mára meg már átestünk a ló túlsó oldalára (azaz kikapta a kezemből a kezét az utcán és elkezdett a játszótér felé szaladni...). Persze ezt az akciót meg nem nagyon díjaztam!
Amúgy is bátrak voltunk, gondoltam elmegyünk gyalog, babakocsi nélkül a tejautomatáig. Minden jó is volt odafele, csak hazaúton már felismerve a terepet valahogy az ellenkező irány mindig szimpatikusabb volt, meg persze a (szerintem emberi) fekáliával tarkított füves részen neki akkoris sétálnia kellett kettőt, hogy aztán biztosamifix térdreessen kb. 2 cm-re a szardarabtól...
Ja, és a bónusz "márpedighazamegyünkédeslányom" kört ma sem úsztuk meg... Gyereket a hónom alá csaptam, mert annyira nem haladtunk az utolsó métereken, az persze sikítvahörögve követelte, hogy azonnal engedjem el, majd fellármázva az egész utcát, lépcsőházat a lakásajtón belülre kerülve kulcs a kézbe, amelyet a krokodilkönnyektől áztatott szemekkel vitt a konnektorba bedugni. (Nem tudom, ezt miért csinálja, de a kulccsal az az első akciója, hogy viszi a konnektorhoz... Jeeee...) Viszont elhallgatott 3 másodpercen belül, így kapott két lépés előnyt a konnektorhoz. Aztán persze ezt a szórakozást is elrontottam, de addigra már lecsillapodott.
Amúgy halálcuki! Ma kiszedte az összes vattapamacsot a zacskójából (természetesen tele volt), amikor megláttam kértem, hogy ezt azonnal pakolja vissza a zacskójába. El is kezdte, majd a 12. darab után megunva a dolgot elment a konyhába a lapátért és a kisseprűért és össze akarta vele söpörni. Hát, ekkor azt gondoltam, hogy tutira mindjárt megzabálom....
Már komolyan kezdett idegesíteni, hogy az a gyerek, aki egy hónapja az Auchanban az egyik pulttól rohangált a másikig, az most egyszerűen nem hajlandó egyet sem lépni, csak áll és nyújtja a kezét, hogy vezessem.
A fő problémám nem is a vezetéssel volt, hanem a térdeivel.
Miután egy nadrág egy hétig bírja, így kénytelen voltam farmert adni rá itthonra, amely kb másfél -két hétig is bírta a térdenjárás miatti térdlyukadás nélkül.
Node emiatt a kölöktérd már nem csak piros és bőrkeményedéses volt, hanem kék is. Mert a farmer engedi a színét, ha dörzsölöd. Tökkirály amúgy!
Most így visszaolvasva ilyen problémája nem sok anyának akad...
A lényeg a lényeg, hogy 3 napja elkezdett újra egyedül lépegetni, mára meg már átestünk a ló túlsó oldalára (azaz kikapta a kezemből a kezét az utcán és elkezdett a játszótér felé szaladni...). Persze ezt az akciót meg nem nagyon díjaztam!
Amúgy is bátrak voltunk, gondoltam elmegyünk gyalog, babakocsi nélkül a tejautomatáig. Minden jó is volt odafele, csak hazaúton már felismerve a terepet valahogy az ellenkező irány mindig szimpatikusabb volt, meg persze a (szerintem emberi) fekáliával tarkított füves részen neki akkoris sétálnia kellett kettőt, hogy aztán biztosamifix térdreessen kb. 2 cm-re a szardarabtól...
Ja, és a bónusz "márpedighazamegyünkédeslányom" kört ma sem úsztuk meg... Gyereket a hónom alá csaptam, mert annyira nem haladtunk az utolsó métereken, az persze sikítvahörögve követelte, hogy azonnal engedjem el, majd fellármázva az egész utcát, lépcsőházat a lakásajtón belülre kerülve kulcs a kézbe, amelyet a krokodilkönnyektől áztatott szemekkel vitt a konnektorba bedugni. (Nem tudom, ezt miért csinálja, de a kulccsal az az első akciója, hogy viszi a konnektorhoz... Jeeee...) Viszont elhallgatott 3 másodpercen belül, így kapott két lépés előnyt a konnektorhoz. Aztán persze ezt a szórakozást is elrontottam, de addigra már lecsillapodott.
Amúgy halálcuki! Ma kiszedte az összes vattapamacsot a zacskójából (természetesen tele volt), amikor megláttam kértem, hogy ezt azonnal pakolja vissza a zacskójába. El is kezdte, majd a 12. darab után megunva a dolgot elment a konyhába a lapátért és a kisseprűért és össze akarta vele söpörni. Hát, ekkor azt gondoltam, hogy tutira mindjárt megzabálom....
2010. máj. 19.
Társadalmi élet 2.
Na és tegnap!
Egész napos babaparty újra!
Megint jót buliztunk a fórumos csajokkal.
Most is Eszti volt itt Adrival (meg pocakBerci természetesen), illetve Julcsi Marcival (és kinehagyjammár, szintén pocaklakóval).
Jó volt nagyon!
Adrika a tipikus hipergyorsasággal fejlődő kislány, aki az hagyján, hogy egyedül ül fel a hintalóra, kihintázza magát, majd leszáll, de rám nézve azt mondja: Móó-niii, meg Esztikére mutatva, hogy Esz-tiii... (Csak az összehasonlítás kedvéért, Eszti meg azt mondja: öööö, jobb perceiben meg hogy: baba...)
Marci meg becarás milyen huncut. Úúúú! Julcsi már mesélte, hogy nehéz fegyelmezni, mert annyira tud nézni és vigyorogni közben. Na igen! Ránézek és állandóan röhögnöm kell, mert eladja magát rendesen (igen még akkor is, amikor a gáztűzhely gomját tekergeti.)!
Szóval hihetetlenül különbözőek a srácok!
A besztof az volt, hogy ezek 3-an képesek voltak egyszerre lefeküdni és délutánit aludni! Tökkkkéletes időzítés!
Szóval a tegnapi "viharos-szeles-semmit nem lehet csinálni" napunk is remekül telt!
A nagyon nagy, barna szemű Marci
Az biztos nem én voltam, aki eltüntette a CD-ket...
Adri, aki természetesen kétlábon sétál felfele a csúszdában, majd hason lecsúszik...
Ez meg amúgy annyira tetszik:
Eszti, ahogyan lelkesen magyarázza a két különböző helyre mutogató gyereknek, hogy mi is az...
Egész napos babaparty újra!
Megint jót buliztunk a fórumos csajokkal.
Most is Eszti volt itt Adrival (meg pocakBerci természetesen), illetve Julcsi Marcival (és kinehagyjammár, szintén pocaklakóval).
Jó volt nagyon!
Adrika a tipikus hipergyorsasággal fejlődő kislány, aki az hagyján, hogy egyedül ül fel a hintalóra, kihintázza magát, majd leszáll, de rám nézve azt mondja: Móó-niii, meg Esztikére mutatva, hogy Esz-tiii... (Csak az összehasonlítás kedvéért, Eszti meg azt mondja: öööö, jobb perceiben meg hogy: baba...)
Marci meg becarás milyen huncut. Úúúú! Julcsi már mesélte, hogy nehéz fegyelmezni, mert annyira tud nézni és vigyorogni közben. Na igen! Ránézek és állandóan röhögnöm kell, mert eladja magát rendesen (igen még akkor is, amikor a gáztűzhely gomját tekergeti.)!
Szóval hihetetlenül különbözőek a srácok!
A besztof az volt, hogy ezek 3-an képesek voltak egyszerre lefeküdni és délutánit aludni! Tökkkkéletes időzítés!
Szóval a tegnapi "viharos-szeles-semmit nem lehet csinálni" napunk is remekül telt!
A nagyon nagy, barna szemű Marci
Az biztos nem én voltam, aki eltüntette a CD-ket...
Adri, aki természetesen kétlábon sétál felfele a csúszdában, majd hason lecsúszik...
Ez meg amúgy annyira tetszik:
Eszti, ahogyan lelkesen magyarázza a két különböző helyre mutogató gyereknek, hogy mi is az...
Társadalmi élet 1.
Hétfőn délután átjöttek Hangyáék (Balival). Annyira mocsok idő volt, hogy nem gondoltam, hogy ekkora szélben is útrakelnek, de igeeeen! És olyan jó volt, mert legalább nekünk is lett programunk.
Nos Bali 9 hónapos, így Esztikém az idősebb gyerek jogán mindent megtett annak érdekében, hogy sírásra bírja szegényt.
Mindig el akarta venni a játékát, kiabált neki (Eszti persze örömében, de Bali csak nézett a nagy barna szemeivel), amelyeket aztán Eszti lelkesen nyomogatott, hogy bebizonyítsa, ő biza tudja, hol a baba szeme... Soroljam még?
De lesz ebből még "visszakapod Esztike a szívatást" ugyanis Bali már most nagyra nőtt, és ha így halad nemsokára ő lesz az erősebb!
Itt Bali még úgy gondolta, hogy megúszhatja ezt az egész hacacárét az anyja ölében...
Nem érted te ezt még, mert fiatal vagy! Ide kell tenni, majd jól megrágni a kábelt!
Ügyes vagy Bali, ezt pont így kellett csinálni!
Nos Bali 9 hónapos, így Esztikém az idősebb gyerek jogán mindent megtett annak érdekében, hogy sírásra bírja szegényt.
Mindig el akarta venni a játékát, kiabált neki (Eszti persze örömében, de Bali csak nézett a nagy barna szemeivel), amelyeket aztán Eszti lelkesen nyomogatott, hogy bebizonyítsa, ő biza tudja, hol a baba szeme... Soroljam még?
De lesz ebből még "visszakapod Esztike a szívatást" ugyanis Bali már most nagyra nőtt, és ha így halad nemsokára ő lesz az erősebb!
Itt Bali még úgy gondolta, hogy megúszhatja ezt az egész hacacárét az anyja ölében...
Nem érted te ezt még, mert fiatal vagy! Ide kell tenni, majd jól megrágni a kábelt!
Ügyes vagy Bali, ezt pont így kellett csinálni!
Megérkeztem ide is...
Hát kérem, nem éééértem rá!!!
Először is bábedli az elmúlt hét óta csak másfél órát alszik minden nap. Mondtam neki, hogy én szeretnék egy fél órával többet pihenni, de őt nem érdekli (amúgy is pofátlan igény tőlem, amikor éjjel meg 11-11,5 órákat alszik...) Na mindegy!
A car időjárás miatt programhegyek voltak kilátásban. Így hétvégén mamánál voltunk, meg a kecskemét dédinél. Csak hogy valamivel ellensúlyozzuk a lakásba zárt gyerek kórkép anyamegviselő tüneteit.
Aztán jött a társadalmi élet...
Először is bábedli az elmúlt hét óta csak másfél órát alszik minden nap. Mondtam neki, hogy én szeretnék egy fél órával többet pihenni, de őt nem érdekli (amúgy is pofátlan igény tőlem, amikor éjjel meg 11-11,5 órákat alszik...) Na mindegy!
A car időjárás miatt programhegyek voltak kilátásban. Így hétvégén mamánál voltunk, meg a kecskemét dédinél. Csak hogy valamivel ellensúlyozzuk a lakásba zárt gyerek kórkép anyamegviselő tüneteit.
Aztán jött a társadalmi élet...
2010. máj. 14.
Ma csodás
A mai nap újra csodásan alakult!
Eszterem reggel 3/4 6-kor egy "sírok, anya gyere be, majd jól alszom tovább" -bal kiverte az álmot a szememből.
Aztán netezni kezdtem, mert nem tudtam visszaaludni. Gondoltam, mivel korán feküdt, korán kel. Hát persze! Két órát ültem a gép előtt.
Már máskor is megfigyeltem, ha lefekszik 1/2 9-kor, akkor 1/2 8-8-ig el van tűnve.
Na így volt ez ma is, reggel 8-kor az a buzernya nyivákolós kiskölyök keltette, aki a lépcsőházban állandóan hisztériarohamot kap a bicikli láttán. Komolyan mondom, csak azért nem megyek ki egyszer, mert nyilván az anyja sem tud vele mit kezdeni.
Noszóval a kiskölyök nem alszik délután (sem)vagy nem tom mikor és mennyit, mert fél 3-kor rendszerint újra a lépcsőházban veri a hoppot. Szeressük a gyerekeket!
Úúú, erről jut eszembe, tegnap, még a megavihar előtt találkoztam a játszótéren az egyik anyukával. 21 hós fia van, de olyan büdös rossz, hogy komolyan mondom, tökönlövöm magam, ha Eszti is hasonlóan beőrül. Mondja valaki, hogy innentől kezdve ez már nevelés kérdése!!
Az a kiskölök annyira húzós volt, csak rohant és beszállt a hintába, majd fél perc múlva ki, meghempergett a homokozóban (mondjuk akkor majdnem lecsaptam, amikor Esztikém fejére tervezte a lapáttal szórni a homokot, de mint tudjuk, állatbarát vagyok), és amúgy is. Persze anyucijával azért közöltem, hogy húú, ez mennyire... Szerinte azért, mert ő fiú... Hááááát, nemtom...
Node nem pont itt tartottam.
Szal a csodás napom: ma reggel 51,8... Hoppá! Kilóban emberek, kilóban! Biztos jót tett a tegnapi este 8-kor elfogyasztott Kriszta féle sütike is. Pedig be kell látnom, hogy jelenleg tökre semmit nem tudok a fogyás érdekében tenni, de asszem így nem is kell. (Vagyis no szobabringa, mert Eszterem mászik utánam.) Amúgy szégyen nemszégyen, nekem egy kicsit hiányzik a biciklizés (már szobai keretek között, hiszen évek óta rendszeresen tekertem, csak most valami bábedlis történet miatt jó ideje nem.)
Node megint nem itt tartottam.
Szóval minimálkiló, reggel Esztim végre rendesen megreggelizett (az a büdös tonhal mindig bejön, de legalább okosodna a sok Omega3 zsírsavtól! De ez ügyben is ott tartunk, hogy bejött egy nagy légy a szobába és Kismackóm sikítozva rohangált, hogy csip-csip... Úúú... Szóval még sok tonhalra van szükségünk asszem...).
Node aztán a nagyon klafa: elmentünk a Bijou Brigitte-be ajándékot venni.
Na ez az a hely, ahova értelmes ember be sem megy, mert olyan drága, és sajnos olyan szép is, és onnan még üres kézzel sosem jöttem ki... No most sem...
Komolyan lefotózom, mennyire csodálatos pénztárcát szereztem! Mert úgyis megkérdőjelezik egyesek... Ez most nyári, mert a tavalyi extra nyári hasonló csatosom vajszínű volt és nem lehet kitisztítani. Szóval ez nekem most újra extra boldogság!
Óóó úúgy imádok felszínes lenni!
Hazaérve sütöttünk palacsintát. Szigorúan úgy, hogy kölyökmaci kipakolta a tálcákat és végig úgy egyensúlyozottt a nyitott szekrényajtóval, hogy egyik lába egy műanyag tálcában, a másik meg egy másikban. Vártam, hogy eltaknyol, de bírta... Legalább autodidakta módon egyensúlytfejleszett.
És még bónusz hírként Laci is hazajön.
Eszterem reggel 3/4 6-kor egy "sírok, anya gyere be, majd jól alszom tovább" -bal kiverte az álmot a szememből.
Aztán netezni kezdtem, mert nem tudtam visszaaludni. Gondoltam, mivel korán feküdt, korán kel. Hát persze! Két órát ültem a gép előtt.
Már máskor is megfigyeltem, ha lefekszik 1/2 9-kor, akkor 1/2 8-8-ig el van tűnve.
Na így volt ez ma is, reggel 8-kor az a buzernya nyivákolós kiskölyök keltette, aki a lépcsőházban állandóan hisztériarohamot kap a bicikli láttán. Komolyan mondom, csak azért nem megyek ki egyszer, mert nyilván az anyja sem tud vele mit kezdeni.
Noszóval a kiskölyök nem alszik délután (sem)vagy nem tom mikor és mennyit, mert fél 3-kor rendszerint újra a lépcsőházban veri a hoppot. Szeressük a gyerekeket!
Úúú, erről jut eszembe, tegnap, még a megavihar előtt találkoztam a játszótéren az egyik anyukával. 21 hós fia van, de olyan büdös rossz, hogy komolyan mondom, tökönlövöm magam, ha Eszti is hasonlóan beőrül. Mondja valaki, hogy innentől kezdve ez már nevelés kérdése!!
Az a kiskölök annyira húzós volt, csak rohant és beszállt a hintába, majd fél perc múlva ki, meghempergett a homokozóban (mondjuk akkor majdnem lecsaptam, amikor Esztikém fejére tervezte a lapáttal szórni a homokot, de mint tudjuk, állatbarát vagyok), és amúgy is. Persze anyucijával azért közöltem, hogy húú, ez mennyire... Szerinte azért, mert ő fiú... Hááááát, nemtom...
Node nem pont itt tartottam.
Szal a csodás napom: ma reggel 51,8... Hoppá! Kilóban emberek, kilóban! Biztos jót tett a tegnapi este 8-kor elfogyasztott Kriszta féle sütike is. Pedig be kell látnom, hogy jelenleg tökre semmit nem tudok a fogyás érdekében tenni, de asszem így nem is kell. (Vagyis no szobabringa, mert Eszterem mászik utánam.) Amúgy szégyen nemszégyen, nekem egy kicsit hiányzik a biciklizés (már szobai keretek között, hiszen évek óta rendszeresen tekertem, csak most valami bábedlis történet miatt jó ideje nem.)
Node megint nem itt tartottam.
Szóval minimálkiló, reggel Esztim végre rendesen megreggelizett (az a büdös tonhal mindig bejön, de legalább okosodna a sok Omega3 zsírsavtól! De ez ügyben is ott tartunk, hogy bejött egy nagy légy a szobába és Kismackóm sikítozva rohangált, hogy csip-csip... Úúú... Szóval még sok tonhalra van szükségünk asszem...).
Node aztán a nagyon klafa: elmentünk a Bijou Brigitte-be ajándékot venni.
Na ez az a hely, ahova értelmes ember be sem megy, mert olyan drága, és sajnos olyan szép is, és onnan még üres kézzel sosem jöttem ki... No most sem...
Komolyan lefotózom, mennyire csodálatos pénztárcát szereztem! Mert úgyis megkérdőjelezik egyesek... Ez most nyári, mert a tavalyi extra nyári hasonló csatosom vajszínű volt és nem lehet kitisztítani. Szóval ez nekem most újra extra boldogság!
Óóó úúgy imádok felszínes lenni!
Hazaérve sütöttünk palacsintát. Szigorúan úgy, hogy kölyökmaci kipakolta a tálcákat és végig úgy egyensúlyozottt a nyitott szekrényajtóval, hogy egyik lába egy műanyag tálcában, a másik meg egy másikban. Vártam, hogy eltaknyol, de bírta... Legalább autodidakta módon egyensúlytfejleszett.
És még bónusz hírként Laci is hazajön.
Eper
Tegnap már érlelgettem a gondolatot, hogy kipróbáljuk az epret.
Aztán miután a Kriszta tegnap még hozott is, így nem volt mit tenni, ma tízóraira akartuk felavatni.
Én nagy lelkesen elhatároztam, hogy első alkalommal meghámozom a szemeket, hogy a magok eltűnjenek, aztán a jövőben meg meglássuk. (Mint tudjuk ilyen téren az őrület jelei mutakoznak rajtam, így nem nagyon ér csodálkozni.)
No hámozgattam is szépen 4-5 szemet nekijje, aztán mitcsinál az anyjakölyke? Úúúhgy kiköpte, mint a huzat és már tapsolt is, jelezvén hogy kaja end.
Na erre az egyre nem számítottam...
Ki látott már olyat, hogy egy gyerek nem szereti az epret??
A magokról meg... Arra bezzeg hajlandó volt, hogy nagy mutogatások közepette egy egész, még hámozalan szemet megszerezzen, és az alját lerágcsálja... Szóval kb pont a magokat szopogatta le.
Jaa, aztán azt is kiköpte, csak úgy elmeséltem...
Aztán miután a Kriszta tegnap még hozott is, így nem volt mit tenni, ma tízóraira akartuk felavatni.
Én nagy lelkesen elhatároztam, hogy első alkalommal meghámozom a szemeket, hogy a magok eltűnjenek, aztán a jövőben meg meglássuk. (Mint tudjuk ilyen téren az őrület jelei mutakoznak rajtam, így nem nagyon ér csodálkozni.)
No hámozgattam is szépen 4-5 szemet nekijje, aztán mitcsinál az anyjakölyke? Úúúhgy kiköpte, mint a huzat és már tapsolt is, jelezvén hogy kaja end.
Na erre az egyre nem számítottam...
Ki látott már olyat, hogy egy gyerek nem szereti az epret??
A magokról meg... Arra bezzeg hajlandó volt, hogy nagy mutogatások közepette egy egész, még hámozalan szemet megszerezzen, és az alját lerágcsálja... Szóval kb pont a magokat szopogatta le.
Jaa, aztán azt is kiköpte, csak úgy elmeséltem...
2010. máj. 12.
Amitől apa nem alszik ma túl jól
Szal Lacinak vannak fóbiái (a pszichiátriai kezelést igénylő lábfóbiáján túl... Na ez is megérne egy posztot...).
Szal: hagyma és kukorica.
Sajnos én imádom mindkettőt, ő meg utálja mindkettőt, sőt, kb engem is, amikor ezeket kétpofára zabálom. (Na jó, érthető okokból mondjuk a kukoricát jobban elviseli.)
Ezek után Eszterem az apa nélküli magányosság óráiban nagyon jól elhagymázgat, valamint ma a dédimama által gyártott (azaz no só, no vaj, no akármi, csak a kuki) pattogatott kukorica is megzabálódott általa.
Asszem kedveli!
No apa, csak egyet eszem! Az egészségedre!
Ezek után... hmmm... apának üzenjük: így jártál...
Aláírás: Anya (aki sorra nyeri a meccseket...
)
Szal: hagyma és kukorica.
Sajnos én imádom mindkettőt, ő meg utálja mindkettőt, sőt, kb engem is, amikor ezeket kétpofára zabálom. (Na jó, érthető okokból mondjuk a kukoricát jobban elviseli.)
Ezek után Eszterem az apa nélküli magányosság óráiban nagyon jól elhagymázgat, valamint ma a dédimama által gyártott (azaz no só, no vaj, no akármi, csak a kuki) pattogatott kukorica is megzabálódott általa.
Asszem kedveli!
No apa, csak egyet eszem! Az egészségedre!
Ezek után... hmmm... apának üzenjük: így jártál...
Aláírás: Anya (aki sorra nyeri a meccseket...
)
A terveknek megfelelően....
...3 előtt ébredés, fullra bekajált uzsonna, visszacserélt farmergatya, boldogfürdés után első letevésre szunya.
Cukkiniscsirke helyett újra zöldbabfőzi vacsira ("hamár bejött ebédkor hadd egye" alapon. Ki tudja, mikor eszik legközelebb rendesen zöldséget.)
Amúgy meg ósajna elmaradt a bolodghinta a boldoghomokozással egy ordenáré fekete fellegekkel kísért vihar miatt.
De ezt kompenzálta, hogy Eszti délután mamázhatott egyet, mert Hajnival felugrottak. Ami nekem bónusz megahír: egy rakat zsét kapok vissza adóbevalláskor!
Mivel eszembe jutott már, hogy nincs elkészítve a bevallásom (így a határidő előtti héten), de szerencsére a Hajni pikkpakk megcsinálta és voilá! Pénzeső!
Mondjuk, ha tudtam volna, már kész lenne az adóbevallásom hónapok óta, de fel nem merült bennem, hogy GYED után még járhat vissza egy vagon pénz! Ójeeee!
Asszem már tudom is, mit érdemlek meg ebből feltétlen!
Cukkiniscsirke helyett újra zöldbabfőzi vacsira ("hamár bejött ebédkor hadd egye" alapon. Ki tudja, mikor eszik legközelebb rendesen zöldséget.)
Amúgy meg ósajna elmaradt a bolodghinta a boldoghomokozással egy ordenáré fekete fellegekkel kísért vihar miatt.
De ezt kompenzálta, hogy Eszti délután mamázhatott egyet, mert Hajnival felugrottak. Ami nekem bónusz megahír: egy rakat zsét kapok vissza adóbevalláskor!
Mivel eszembe jutott már, hogy nincs elkészítve a bevallásom (így a határidő előtti héten), de szerencsére a Hajni pikkpakk megcsinálta és voilá! Pénzeső!
Mondjuk, ha tudtam volna, már kész lenne az adóbevallásom hónapok óta, de fel nem merült bennem, hogy GYED után még járhat vissza egy vagon pénz! Ójeeee!
Asszem már tudom is, mit érdemlek meg ebből feltétlen!
Ma
Ma jól alakult minden.
Reggel 8-kor kelt Eszti, majd reggelizett, majd az eső kieste magát még reggeli alatt, majd jött a mameszom, majd ebédre a lyány zöldbabfőzeléket evett (érti mindenki? ZÖLDBABFŐZELÉKET!!
), majd mamesz elment, majd Eszti első letevésre bevágta a szunyát.
Majd szeretném, ha 3-nál tovább nemaludna, majd jól beuzsonnázna, majd visszavinnénk a farmerját az angolturiba, mert kicsi lett (méghozzá nem meglepő módon... hasban...), majd tudnánk szerezni helyette egy másikat, majd napsütéses időben boldog hinta, homokozás után boldogan cukkiniscsirkét vacsorálna, majd boldog fürdés után első letevésre szunyálna el este.
Pont így jó is lesz...
Reggel 8-kor kelt Eszti, majd reggelizett, majd az eső kieste magát még reggeli alatt, majd jött a mameszom, majd ebédre a lyány zöldbabfőzeléket evett (érti mindenki? ZÖLDBABFŐZELÉKET!!
), majd mamesz elment, majd Eszti első letevésre bevágta a szunyát.Majd szeretném, ha 3-nál tovább nemaludna, majd jól beuzsonnázna, majd visszavinnénk a farmerját az angolturiba, mert kicsi lett (méghozzá nem meglepő módon... hasban...), majd tudnánk szerezni helyette egy másikat, majd napsütéses időben boldog hinta, homokozás után boldogan cukkiniscsirkét vacsorálna, majd boldog fürdés után első letevésre szunyálna el este.
Pont így jó is lesz...
Kellemetlenségek a homokban
Szal az azért elég ciki, ha a kölyköddel való homokzás alkalmával úgy jössz haza, hogy:
- a te szemedbe ment bele a homok és irritálja vagy fél órán át,
- a te bugyidban találsz homokszemeket (jakérem, akinek felesegge kintvan farmerja van...)
- egy 21 hónapos kislány kioktat, hogy amit kizzadtál magadból autósformát, az nem is autó, hanem kishajó (jóó, úgy könnyű, ha az övé a forma, és ismeri, nem?)
Szóval továbbra is csípjük a homokozót!
- a te szemedbe ment bele a homok és irritálja vagy fél órán át,
- a te bugyidban találsz homokszemeket (jakérem, akinek felesegge kintvan farmerja van...)
- egy 21 hónapos kislány kioktat, hogy amit kizzadtál magadból autósformát, az nem is autó, hanem kishajó (jóó, úgy könnyű, ha az övé a forma, és ismeri, nem?)
Szóval továbbra is csípjük a homokozót!
2010. máj. 10.
Apa beszívtad! Van két hagymaimádó fehérnép a háztartásban!
Noigen, kicsit piros a szeme... Meg homályos az egész...
Nomeg levágtam a haját elöl a múlt héten (mert egy hónap alatt visszanőtt a szemébe lógva.). Kicsit így elnézve a közeli képet, hát megcsúszott az az olló! Most megint úgy néz ki, mint kisJózsika...
De hogy ellensúlyozzam a frufruját, azért hátul nagyon cuki kunkori...
Noigen, kicsit piros a szeme... Meg homályos az egész...
Nomeg levágtam a haját elöl a múlt héten (mert egy hónap alatt visszanőtt a szemébe lógva.). Kicsit így elnézve a közeli képet, hát megcsúszott az az olló! Most megint úgy néz ki, mint kisJózsika...
De hogy ellensúlyozzam a frufruját, azért hátul nagyon cuki kunkori...
Szopi end
És igen, ez is elkövetkezett!
Tegnap este már elmaradt az esti szopi is...
Így ezzel végeztünk. (No jó, cicivédelemből még egy-egy előfordulhat, de alapvetően befejeztük.)
Most már csak azon kell izgulni, hogy az amúgy a szoptatás ritkulásával egyenes arányban összement cicik a teljes elhagyás után léccilécci ne lógjanak már meg!!! Mert eddig okés hogy kicsi, de legalább nem lóg...
Tegnap este már elmaradt az esti szopi is...
Így ezzel végeztünk. (No jó, cicivédelemből még egy-egy előfordulhat, de alapvetően befejeztük.)
Most már csak azon kell izgulni, hogy az amúgy a szoptatás ritkulásával egyenes arányban összement cicik a teljes elhagyás után léccilécci ne lógjanak már meg!!! Mert eddig okés hogy kicsi, de legalább nem lóg...
Szombati szabadság
A névnapokat egy éttermezéssel szoktuk megtartani. Nincs se ajándék, se semmi... Igazából olyan béna ünnep a névnap, nem? Most miért kéne megünnepelni, hogy hívnak valahogy... Vagy mi... Aztán még a találdmárki mit adjak ajándékba.. Áááá...
Így anyu jött bábedlifelügyelni, mi meg délutáni alváskor elléptünk.
Minden kafa, mert anyu úgyis mindig azon sír, hogy "de ne siessetek már haza" (vagyis szerinte együnk az étteremben kb 4 fogást egymás után és még sétáljunk már el a város másik végébe a biztonság kedvéért...), így elmentünk enni. (Géniusz. Szerintem felejthető étterem. Rágós a pulyka, nincs citromkarika, és ömlesztett a füstölt sajt. És akkor még csak az én kajámról beszéltem...)
Aztán elmentünk kávézni. (Bookcafé. Baromikirály! Jó a kávé, a süti fenomenális! A szedres-mákos mousse tortám az Angelós sütikkel veszi fel a versenyt...)
Aztán még tingilingiztünk a Malomban egy kört. Nehogy túl korán hazaérjünk ugye!
Persze anyu szerint így is korán volt...
Utána anyu újra befestette a hajamat. (3 éve nem festettem, direkt pihentetésképpen.) Amúgy szőkére. Jaaa, hogy a hajam színe most ugyanolyan, mint volt? Hát úgy néz ki, eddig is szőke voltam... De legalább a 3 ősz hajszálam eltűnt!
Aztán felajánlottam, hogy amíg mi a lomtalanításra kihajigálunk cuccokat, vigye már el a kismacskát hintázni. És elmentek vagy másfél órára!
Vagyis Esztit nem nagyon láttam a délután folyamán. Nem kell nagyon félreérteni, de tök jó volt! (óénanyákgyöngye!)
Így anyu jött bábedlifelügyelni, mi meg délutáni alváskor elléptünk.
Minden kafa, mert anyu úgyis mindig azon sír, hogy "de ne siessetek már haza" (vagyis szerinte együnk az étteremben kb 4 fogást egymás után és még sétáljunk már el a város másik végébe a biztonság kedvéért...), így elmentünk enni. (Géniusz. Szerintem felejthető étterem. Rágós a pulyka, nincs citromkarika, és ömlesztett a füstölt sajt. És akkor még csak az én kajámról beszéltem...)
Aztán elmentünk kávézni. (Bookcafé. Baromikirály! Jó a kávé, a süti fenomenális! A szedres-mákos mousse tortám az Angelós sütikkel veszi fel a versenyt...)
Aztán még tingilingiztünk a Malomban egy kört. Nehogy túl korán hazaérjünk ugye!
Persze anyu szerint így is korán volt...
Utána anyu újra befestette a hajamat. (3 éve nem festettem, direkt pihentetésképpen.) Amúgy szőkére. Jaaa, hogy a hajam színe most ugyanolyan, mint volt? Hát úgy néz ki, eddig is szőke voltam... De legalább a 3 ősz hajszálam eltűnt!
Aztán felajánlottam, hogy amíg mi a lomtalanításra kihajigálunk cuccokat, vigye már el a kismacskát hintázni. És elmentek vagy másfél órára!
Vagyis Esztit nem nagyon láttam a délután folyamán. Nem kell nagyon félreérteni, de tök jó volt! (óénanyákgyöngye!)
2010. máj. 7.
Oltáson
Tegnap elmentünk oltásra.
Mondtam Esztimnek, ha ügyes kislány lesz, elmegyünk a játszótérre, haesik, hafúj, hadörög, havillámlik....
Elhitte.
Beszúrták, sírt egyet, aztán már mutogatta is a többi gyereket. Nomármost az én (finoman fogalmazva) hisztériára hajlamos gyermekemnél ez tökkirály!
Amúgy meg úgy örültem, hogy viszonylag nagy különbségek vannak az oltások időpontjai között, ezért nincs alkalma megjegyezni, hogy az orvosi rendelő épülete + a doktor néni az így együtt tök szívás, erre kiderült, hogy valami oltás 2. felét egy hónap múlva beadják, aztán meg 18 hónaposan újra egyet. Brrr... Ha szerencsém van, akkor csak a 18 hós előtt veri ki a balhét tudván, hogy szuri lesz, ha nincs, akkor már most összerakta a "rendelő+dokinő=szívás" szopacsbobacs képletét...
Viszont kijöttünk a rendelőből és tök zuhogott. Gondoltam ójeee, felelőtlen ígéretek, meg gyerekátverés a köbön, de aztán elállt és elmentünk hintázni. Persze Eszti rendezetten felöltöztetve homokozott, nekem meg kb. a p...ám befagyott. De az ígéret, az ígéret.
Ja, és a hivatalos mérlegelés szerint 10001 g. És később vettem észre, hogy rajta maradt a zoknija. Szóval valószínű csak így sikerült ippeg a 10 kilót megcsípni. Naés? Megvan? Meg.
Emellett 75 cm és megeskettem a védőnőmet, hogy el fog tűnni neki az az oltári nagy hasa, ami most van!
Mondtam Esztimnek, ha ügyes kislány lesz, elmegyünk a játszótérre, haesik, hafúj, hadörög, havillámlik....
Elhitte.
Beszúrták, sírt egyet, aztán már mutogatta is a többi gyereket. Nomármost az én (finoman fogalmazva) hisztériára hajlamos gyermekemnél ez tökkirály!
Amúgy meg úgy örültem, hogy viszonylag nagy különbségek vannak az oltások időpontjai között, ezért nincs alkalma megjegyezni, hogy az orvosi rendelő épülete + a doktor néni az így együtt tök szívás, erre kiderült, hogy valami oltás 2. felét egy hónap múlva beadják, aztán meg 18 hónaposan újra egyet. Brrr... Ha szerencsém van, akkor csak a 18 hós előtt veri ki a balhét tudván, hogy szuri lesz, ha nincs, akkor már most összerakta a "rendelő+dokinő=szívás" szopacsbobacs képletét...
Viszont kijöttünk a rendelőből és tök zuhogott. Gondoltam ójeee, felelőtlen ígéretek, meg gyerekátverés a köbön, de aztán elállt és elmentünk hintázni. Persze Eszti rendezetten felöltöztetve homokozott, nekem meg kb. a p...ám befagyott. De az ígéret, az ígéret.
Ja, és a hivatalos mérlegelés szerint 10001 g. És később vettem észre, hogy rajta maradt a zoknija. Szóval valószínű csak így sikerült ippeg a 10 kilót megcsípni. Naés? Megvan? Meg.
Emellett 75 cm és megeskettem a védőnőmet, hogy el fog tűnni neki az az oltári nagy hasa, ami most van!
2010. máj. 6.
Unom
Ma felhúztam Laci ágyneműjét.
- már inkább nem akarok az ágy közepén terpeszkedni,
- már ettem túrógombócot,
- szeretném, ha üres joghurtosdoboz maradna kanalastól egész éjszakára a számítógép mellett,
- nem akarok este 8-kor a nappaliban körmöt lakkozni,
- és kifejezetten szeretném, ha valaki beleinna az éjszakai vizembe...
A helyzeten ront az időjárás is.
Tegnap pl. haza kellett jönnünk már 5 körül a játszótérről, mert eleredt az eső.
Ma meg már most lóg az eső lába.
Oltás után pedig jó lett volna elmenni itthonról.
Na az is...
Eszti a héten nem aludt egyik nap sem 1/2 8-nál tovább. Természetesen ma 1/2 9-kor kelt. Majd valami csoda folytán, amikor letettem 1/2 1-kor aludni, azonnal elaludt.
Így nem tudtuk megvárni a Family Frostot, ami éppen most érkezik...
Mindegy, szegényt jól felveri 40 perc után, amúgy is szívás neki a nap.
Oltás, nemjátszótér... Hát ma így jártunk...
De legalább Béb hazajöhetnél már!
- már inkább nem akarok az ágy közepén terpeszkedni,
- már ettem túrógombócot,
- szeretném, ha üres joghurtosdoboz maradna kanalastól egész éjszakára a számítógép mellett,
- nem akarok este 8-kor a nappaliban körmöt lakkozni,
- és kifejezetten szeretném, ha valaki beleinna az éjszakai vizembe...
A helyzeten ront az időjárás is.
Tegnap pl. haza kellett jönnünk már 5 körül a játszótérről, mert eleredt az eső.
Ma meg már most lóg az eső lába.
Oltás után pedig jó lett volna elmenni itthonról.
Na az is...
Eszti a héten nem aludt egyik nap sem 1/2 8-nál tovább. Természetesen ma 1/2 9-kor kelt. Majd valami csoda folytán, amikor letettem 1/2 1-kor aludni, azonnal elaludt.
Így nem tudtuk megvárni a Family Frostot, ami éppen most érkezik...
Mindegy, szegényt jól felveri 40 perc után, amúgy is szívás neki a nap.
Oltás, nemjátszótér... Hát ma így jártunk...
De legalább Béb hazajöhetnél már!
2010. máj. 5.
Homokozó
És igen!
Tegnap, minden bátorságomat összeszedve... Beletettem Esztit a homokozóba!
Odaadtam neki a homokozófelszerelést még itthon (mint névnapi ajándék), aztán uzsgyi!
Hmmm... Tényleg nem volt olyan gáz, mint gondoltam:
- nem, nem volt a pelenkájában is homok,
- nem, nem kóstolta meg,
- nem, nem vert fejbe semmiféle mellette homokózó gyereket,
- és igen, 9 darab homokozócuccal tértünk haza.
Az volt az egyik parám ugyanis, hogy honnan fogom tudni, melyik a mi cuccunk, amikor még csak most látom először őket. Aztán leszámoltam, hogy 9 db-ot vittünk és 9-et hoztunk haza. (Jaaa, hogy ebben benne van a csere lehetősége? Hát benne, na! )
Mellesleg a homokozókultúra egyik része, hogy a gyerekednek sosem a saját felszerelése kell így Eszti egy evőkanállal pakolta a homokot a vödörbe, míg a mi lapátunkkal valami kiskölyök ásta a lyukat.
A legnagyobb poén az volt, hogy az újdonság ereje olyan elsöprő volt, hogy fél órán át meg sem moccant a homokban. Ahova letettem, ott és úgy ült, és úgy játszott. Meg sem próbált arrébb mászni. (Attól félek, ez csak amolyan átmeneti állapot, ugye?)
Tegnap, minden bátorságomat összeszedve... Beletettem Esztit a homokozóba!
Odaadtam neki a homokozófelszerelést még itthon (mint névnapi ajándék), aztán uzsgyi!
Hmmm... Tényleg nem volt olyan gáz, mint gondoltam:
- nem, nem volt a pelenkájában is homok,
- nem, nem kóstolta meg,
- nem, nem vert fejbe semmiféle mellette homokózó gyereket,
- és igen, 9 darab homokozócuccal tértünk haza.
Az volt az egyik parám ugyanis, hogy honnan fogom tudni, melyik a mi cuccunk, amikor még csak most látom először őket. Aztán leszámoltam, hogy 9 db-ot vittünk és 9-et hoztunk haza. (Jaaa, hogy ebben benne van a csere lehetősége? Hát benne, na! )
Mellesleg a homokozókultúra egyik része, hogy a gyerekednek sosem a saját felszerelése kell így Eszti egy evőkanállal pakolta a homokot a vödörbe, míg a mi lapátunkkal valami kiskölyök ásta a lyukat.
A legnagyobb poén az volt, hogy az újdonság ereje olyan elsöprő volt, hogy fél órán át meg sem moccant a homokban. Ahova letettem, ott és úgy ült, és úgy játszott. Meg sem próbált arrébb mászni. (Attól félek, ez csak amolyan átmeneti állapot, ugye?)
Megint csak a kaja, kaja, kaja
Ma pl.sóska. Egy falat és már jelezte is, hogy vége az ebédnek...
Azért az marha cuki ám, mert tapsolással jelzi, ha befejezte vagy nem kéri vagy valami. Méghozzá ez úgy alakult ki, hogy mindig megtapsoltam, amikor megette a kajáját, így ő azt az étkezés végéhez kötötte. Így mindig jelzi, ha kampec.
Aztán kapott egy bébikaját, mert már nem tudtam napok óta beletukmálmi zöldséges dolgokat. Az sem kellett neki.
Emiatt már pont készültem teátrálisan (mondjuk milyen közönségnek, egy egyéves gyereknek?)sírórívógörcsöt kapni, hogy azért egyetlen falatot sem enni naggyon túlzás, amikor a bébiételes üveg felé vad mutogatás kezdődött.
Én meg szenya akartam lenni és odaadtam neki a meg nem melegített kaját (de tényleg pusztán mérgemben tettem, hogy "akkó egyed hidegen vazze"), és lelkesen belapátolta.
Undorító! Viszont nem tűrte, hogy a langyos adagból is adjak neki... Azt azonnal köpte...
Most mondjam, hogy gáz a gyerek? Vagy hogy az apjára ütött?
Azért az marha cuki ám, mert tapsolással jelzi, ha befejezte vagy nem kéri vagy valami. Méghozzá ez úgy alakult ki, hogy mindig megtapsoltam, amikor megette a kajáját, így ő azt az étkezés végéhez kötötte. Így mindig jelzi, ha kampec.
Aztán kapott egy bébikaját, mert már nem tudtam napok óta beletukmálmi zöldséges dolgokat. Az sem kellett neki.
Emiatt már pont készültem teátrálisan (mondjuk milyen közönségnek, egy egyéves gyereknek?)sírórívógörcsöt kapni, hogy azért egyetlen falatot sem enni naggyon túlzás, amikor a bébiételes üveg felé vad mutogatás kezdődött.
Én meg szenya akartam lenni és odaadtam neki a meg nem melegített kaját (de tényleg pusztán mérgemben tettem, hogy "akkó egyed hidegen vazze"), és lelkesen belapátolta.
Undorító! Viszont nem tűrte, hogy a langyos adagból is adjak neki... Azt azonnal köpte...
Most mondjam, hogy gáz a gyerek? Vagy hogy az apjára ütött?
HJ
Holnap, ha szép napra virradunk, akkor 15 hós oltásra elviszem őkelmét.
Hogy az a szar 2-kor van? Na az a király!
Vagy alszik előtte és felverem 2 előtt, vagy kihúzom addig alvás nélkül... De ma is olyan korán kelt, hogy ki van zárva, hogy 2-ig alvás nélkül kihúzzuk...
Szóval lehet, hogy ebből babakocsis altatás lesz 12-kor (jaaa, mert itthon nem lehet ám letenni aludni, mert a csütörtöki family prosztó erre jár olyan fél 1-1 körül...)
Amúgy asszem vége az átmeneti megaszunyálós időknek. Szerintem a járás elkezdésekor kifáradt, így sokat aludt, de mostanra helyreállt a rend. Mondjuk tegnap délután is csontra 3 órát aludt, de az éjszakai alvásmennyisge nem volt semmi extra.
A ballagás óta azért elmondanám, hogy nem akart egyedül járni. Jelentkezzen már, aki tudja mi történt, mert én aznap nem sokat láttam a bábedlit, így passz.
De szombaton újra térden közlekedett és ha el mertük engedni a kezét, azonnal sipákolt, hogy ő kézenfogva akar sétálni. A rend kb. tegnap kezdtett helyreállni, már újra megindul egyedül is.
Hogy az a szar 2-kor van? Na az a király!
Vagy alszik előtte és felverem 2 előtt, vagy kihúzom addig alvás nélkül... De ma is olyan korán kelt, hogy ki van zárva, hogy 2-ig alvás nélkül kihúzzuk...
Szóval lehet, hogy ebből babakocsis altatás lesz 12-kor (jaaa, mert itthon nem lehet ám letenni aludni, mert a csütörtöki family prosztó erre jár olyan fél 1-1 körül...)
Amúgy asszem vége az átmeneti megaszunyálós időknek. Szerintem a járás elkezdésekor kifáradt, így sokat aludt, de mostanra helyreállt a rend. Mondjuk tegnap délután is csontra 3 órát aludt, de az éjszakai alvásmennyisge nem volt semmi extra.
A ballagás óta azért elmondanám, hogy nem akart egyedül járni. Jelentkezzen már, aki tudja mi történt, mert én aznap nem sokat láttam a bábedlit, így passz.
De szombaton újra térden közlekedett és ha el mertük engedni a kezét, azonnal sipákolt, hogy ő kézenfogva akar sétálni. A rend kb. tegnap kezdtett helyreállni, már újra megindul egyedül is.
2010. máj. 4.
Kuka és tej
Két dolog:
a) Esztim megaokos, csak ezt én általában nem veszem észre. Ma a konyhában játszott a földön én meg mosogattam. Aztán egyszercsak a kukához jött.
Nagy lelkesen leemelte a fedelét. Én már kezdtem a homlokomat ráncolni, hiszen "hejj, erről már leszoktunk, vagy nem?". Aztán megláttam az összecsippentett ujjacskákat... Na rögtön meg is támogattam, hogy "nyisd ki a kukát, úúúgy, de ügyes vagy!" Hát nem kidobta a földön talált pöszmötöt?
b) hivatalosan is új szókinccsel bővült a tudomány: tej.
Már mondja pár napja, de ma meglátta a poharát, és már mondta is (ja, a dolog úgy néz ki, hogy teeee. No jó, a j betű elveszett. Vagy meg sem volt...) Mellesleg a tej szóért cserébe elfelejtette, mint mond a bárány. Szombat óta nem mondja, hogy beee. Sebaj a tej úgyis fontosabb szó!
Mellesleg tej... Ma új rekord: babatejből 170 mili reggelire. Három hónap kemény munkája! Jeeee!!
a) Esztim megaokos, csak ezt én általában nem veszem észre. Ma a konyhában játszott a földön én meg mosogattam. Aztán egyszercsak a kukához jött.
Nagy lelkesen leemelte a fedelét. Én már kezdtem a homlokomat ráncolni, hiszen "hejj, erről már leszoktunk, vagy nem?". Aztán megláttam az összecsippentett ujjacskákat... Na rögtön meg is támogattam, hogy "nyisd ki a kukát, úúúgy, de ügyes vagy!" Hát nem kidobta a földön talált pöszmötöt?
b) hivatalosan is új szókinccsel bővült a tudomány: tej.
Már mondja pár napja, de ma meglátta a poharát, és már mondta is (ja, a dolog úgy néz ki, hogy teeee. No jó, a j betű elveszett. Vagy meg sem volt...) Mellesleg a tej szóért cserébe elfelejtette, mint mond a bárány. Szombat óta nem mondja, hogy beee. Sebaj a tej úgyis fontosabb szó!
Mellesleg tej... Ma új rekord: babatejből 170 mili reggelire. Három hónap kemény munkája! Jeeee!!
2010. máj. 3.
A jókislány jelent
Szóval apa:
Reggel 1/2 8-kor keltem, cukorpofa voltam, aztán elmentünk a DM-be.
Ott anya vett egy lakkot magának (úúú apa, te utálni fogod...), aztán délután is vett egy csomó cuccot (egy tökre zöld pólót, bugyit és karkötőt meg a tökre zöld pólóhoz zöld fülbevalót), nekem meg kiszúrta a szemem egy adag akciós Frutapurával.
Most, hogy beköptem majd bosszút fog állni és olyanokkal jön elő, hogy nem ettem meg az ebédet, az hagyján, de szétköpködtem, meg délután csak 1,5 órát aludtam így a Paradoxból csak 10 percet látott... De ne higgyél neki! Mindent meg tudok magyarázni! Oksa?
Reggel 1/2 8-kor keltem, cukorpofa voltam, aztán elmentünk a DM-be.
Ott anya vett egy lakkot magának (úúú apa, te utálni fogod...), aztán délután is vett egy csomó cuccot (egy tökre zöld pólót, bugyit és karkötőt meg a tökre zöld pólóhoz zöld fülbevalót), nekem meg kiszúrta a szemem egy adag akciós Frutapurával.
Most, hogy beköptem majd bosszút fog állni és olyanokkal jön elő, hogy nem ettem meg az ebédet, az hagyján, de szétköpködtem, meg délután csak 1,5 órát aludtam így a Paradoxból csak 10 percet látott... De ne higgyél neki! Mindent meg tudok magyarázni! Oksa?
Digitális csapás
Jaaa, hogy emmegmi?
Hát én aztán nem tudom... De Laci erre utazott el két hétre.
Hétvégén azért hazajön, de akkor is brühühüüü. Nemszeressem, amikor el van utazva.
Amúgy meg tegnap belebonyolódtunk a beszélgetésbe, melynek fő témája, a "mi is az a digitális csapás?" volt. 10 perc után már lelkesen bólogattam, mintha értettem volna, miről hadovál, mert ismerem a tűréshatárát és nem akartam, hogy családi drámává váljon eme beszélgetés.
Így valamit csinálnak a valamilyen rendszerekkel, meg műholdakkal, meg valamilyen lőtéren.
Ahol valószínűleg van net, de nem biztos, hogy rendes térerő is...
Naneeee...
Kúlkirályos...
De nézzük a jó oldalát:
- lehúztam Laci ágyneműjét és a szupermatracunk kellős közepére ágyaztam meg magamnak. És ott fogok egggész éjszaka terpeszkedni,
- holnap túrógombócot és/vagy mákosgubát csinálok magamnak anélkül, hogy eme bejelentésre bárki megkérdezné, hogy "és hol a hús?",
- senki nem fogja a kiürült joghurtosdobozt kanalastól éjszakára a számítógép mellett hagyni,
- senki nem fog nyivákolni, hogy este 8-kor a nappali közepén ülve lakkozom ki a körmömet,
- ééééés a legfontosabb: a bekészített éjszakai vizembe nem fog senki belekortyolni!
No, innen nézve nem is rossz a buli!
Hát én aztán nem tudom... De Laci erre utazott el két hétre.
Hétvégén azért hazajön, de akkor is brühühüüü. Nemszeressem, amikor el van utazva.
Amúgy meg tegnap belebonyolódtunk a beszélgetésbe, melynek fő témája, a "mi is az a digitális csapás?" volt. 10 perc után már lelkesen bólogattam, mintha értettem volna, miről hadovál, mert ismerem a tűréshatárát és nem akartam, hogy családi drámává váljon eme beszélgetés.
Így valamit csinálnak a valamilyen rendszerekkel, meg műholdakkal, meg valamilyen lőtéren.
Ahol valószínűleg van net, de nem biztos, hogy rendes térerő is...
Naneeee...
Kúlkirályos...
De nézzük a jó oldalát:
- lehúztam Laci ágyneműjét és a szupermatracunk kellős közepére ágyaztam meg magamnak. És ott fogok egggész éjszaka terpeszkedni,
- holnap túrógombócot és/vagy mákosgubát csinálok magamnak anélkül, hogy eme bejelentésre bárki megkérdezné, hogy "és hol a hús?",
- senki nem fogja a kiürült joghurtosdobozt kanalastól éjszakára a számítógép mellett hagyni,
- senki nem fog nyivákolni, hogy este 8-kor a nappali közepén ülve lakkozom ki a körmömet,
- ééééés a legfontosabb: a bekészített éjszakai vizembe nem fog senki belekortyolni!
No, innen nézve nem is rossz a buli!
Majális
Szombaton majálisozni mentünk. Csak elmegyünk minden évben, pedig mindig szar.
De sebaj, én ettem egy főtt kukoricát.
Nem is értettem hogyhogy...
Laci utálja, és azt is utálja, ha én eszek.
Aztán ahogy meglátta az árust, odaküldött, hogy vegyek magamnak. Nekem meg nem kellett kétszer mondani, mint a kisnyúl, spuriztam a kukoricáért.
Aztán kiderült, hogy mivel a Hajni hozott olyan frankó kis sajtos kifliket, Laci úgy gondolta, hogy beetet a kukoricával, hogy több sajtos kifli maradjon neki.
Mintha nem ismerne, hogy engem ezzel nem lehet leszerelni. Így megettem a kukoricát és a sajtos kifli adagomat is...
Esztike is megette az ő adagját. Olyan sikeresen, hogy ezután nem vacsorázott, nem reggelizett (pedig az egyik kedvence: bundáskenyér volt), és nem is tízóraizott...
Úúúúgy komálom az ilyeneket amúgy...
Vasárnap azért, hogy nehogy családi botrány legyen, Laci szerzett virágot Eszti nevében anyák napjára. (Mondjuk azzal kezdte a lelkemuram, hogy álljak be a Tesconál a virágboltban a sorba, és vegyek magamnak, amilyet szeretnék. Én hülye még be is álltam, aztán 3 mp. múlva rájöttem, hogy kabbe Béb, szerezz virágot te! Aztán végül a kispiacra elbattyogott érte!) Szóval ez az abszolút jellemző sztori a témában.
De sebaj, én ettem egy főtt kukoricát.
Nem is értettem hogyhogy...
Laci utálja, és azt is utálja, ha én eszek.
Aztán ahogy meglátta az árust, odaküldött, hogy vegyek magamnak. Nekem meg nem kellett kétszer mondani, mint a kisnyúl, spuriztam a kukoricáért.
Aztán kiderült, hogy mivel a Hajni hozott olyan frankó kis sajtos kifliket, Laci úgy gondolta, hogy beetet a kukoricával, hogy több sajtos kifli maradjon neki.
Mintha nem ismerne, hogy engem ezzel nem lehet leszerelni. Így megettem a kukoricát és a sajtos kifli adagomat is...
Esztike is megette az ő adagját. Olyan sikeresen, hogy ezután nem vacsorázott, nem reggelizett (pedig az egyik kedvence: bundáskenyér volt), és nem is tízóraizott...
Úúúúgy komálom az ilyeneket amúgy...
Vasárnap azért, hogy nehogy családi botrány legyen, Laci szerzett virágot Eszti nevében anyák napjára. (Mondjuk azzal kezdte a lelkemuram, hogy álljak be a Tesconál a virágboltban a sorba, és vegyek magamnak, amilyet szeretnék. Én hülye még be is álltam, aztán 3 mp. múlva rájöttem, hogy kabbe Béb, szerezz virágot te! Aztán végül a kispiacra elbattyogott érte!) Szóval ez az abszolút jellemző sztori a témában.
2010. máj. 1.
Ballagás
A tegnapi nap szerencsére remekül sikerült.
Korán ébredés, majd korán indulás,
Solton kávézás, dédinél hintázás,
majdnemhányásig bőgés délutáni alvás előtt,
ballagásiebédre éppen megérkezés,
rántott hús, citromtorta és hasábburgonyaevés,
majd visszaúton sunyibealvás nélkül hazaérkezés.
Sajnos egy épkézláb képet nem sikerült Fanni és Esztike duóról csinálnom (ez ugye annyira jellemző), pedig ide az illett volna...
Így egyéb témakörben jönnek a képek.
Korán ébredés, majd korán indulás,
Solton kávézás, dédinél hintázás,
majdnemhányásig bőgés délutáni alvás előtt,
ballagásiebédre éppen megérkezés,
rántott hús, citromtorta és hasábburgonyaevés,
majd visszaúton sunyibealvás nélkül hazaérkezés.
Sajnos egy épkézláb képet nem sikerült Fanni és Esztike duóról csinálnom (ez ugye annyira jellemző), pedig ide az illett volna...
Így egyéb témakörben jönnek a képek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)