Amíg még bírja szunyával elmesélem a babasztorit.
Azt tiszta sor, hogy Eszti szereti a babákat. De eddig csak 2 minibabája volt.
Anyuval szombaton, már voltunk a játékboltban, ki is néztem egy jófélét, ami pont ennyi időseknek való.
Lacival kitaláltuk, hogy bár a nyuszi nem hoz ajándékot, Esztinek azért csak kell egy baba.
Tegnap elmentünk, megnéztük még az Alföldben is, és végül megvettük a kinézett Dolly babát.
Hazaérve Laci kitalálta, hogy a nyuszi ugye nem hoz ajándékot, akkor adjuk má' oda szegény Esztikének, hadd játszon vele, úgyis olyan rosszkedvű...
Hát megkapta...
Azzal kezdtük, hogy Laci levágta a cimkét róla és persze Eszti jelezte, hogy "na azt azonnal adjátok csak vissza". A baba ezen kellékével el is játszott olyan 5 percig. Majd Dollyt letojva nyígott tovább...
Ááááá....
Mondtam neki, bakkerEszter 3 rugó volt a cucc, na húzzál játszani vele!! De nem ment...
Így én magamhoz vettem Dollyt, megsimogattam, mire Laci vigyorogva megjegyezte, "na legalább neked tetszik"... Hát ja...
Így vegyél a gyereknek ajándékot!
2010. márc. 31.
Hapci-kuci
Há' borzasztó borzasztó, de ezen kedvencEszter beteg. Vagy valami hasonló.
Egyelőre ott tartunk, hogy tegnap elkezdett köhögni, de nagyon hülye módon. Lacival fél napig vitáztunk, hogy a kölyök tüsszög vagy köhög. Aztán mindketten elbizonytalanodtunk. Valószínű mindkettőt csinálja egyébként.
Tegnap olyan car passzban volt szegény egész nap, hogy elég legyen annyit mondanom, hogy be van durranva a bal alkarom. (Mert ott nyaralt egész nap.)
Éjszaka nagyon ügyes volt, mert bár sokat hallottam köhögni, nem kelt fel egyszer sem. Aztán 3/4 8-kor olyan faca kis fuldoklórohamot kaptam tőle a "jóreggelt" helyett, hogy szinte törtem be a szobájába. Aztán, ahogy felvettem abbamaradt.
Délelőtt amúgy gyakorlatilag a károkozásra hajtott. Elleste, hogy ahol ő bekapcsolja a tévét, én ott kapcsolom ki. Na innentől nem lehetett elhajtani a készülék elől. Ki/be kapcsolgatta. Amúgy vicces volt, mert amikor belejött, leste a távirányítót, szerintem nem értve, hogy működhet a csodamasina anélkül is.
Nagy nehezen elhajtottam a környékről és bakker ezután egész egyszerűen kitörte az egyik fiók előlapját (ami amúgy cellux-szal le volt zárva). A benne lévő csavarokat szétszórta és boldogan elrágcsált két fatiplit. Azt hittem szétesek ott helyben...
Majd pelenkázás közben (ami köztudottan nagyon fájdalmas tevékenység ugyebár), visított, csapkodott és lecseszte a földre a hősugárzót. Ekkor már rákiabáltam, amitől persze még jobban üvöltött és újra földhöz akarta vágni a cuccot.
Szóval jól alakult a délelőtt.
Most alszik a lelkem, de nem tudom, meddig sikerül, mert folyamatosan tüsszög és köhög felváltva...
Egyelőre ott tartunk, hogy tegnap elkezdett köhögni, de nagyon hülye módon. Lacival fél napig vitáztunk, hogy a kölyök tüsszög vagy köhög. Aztán mindketten elbizonytalanodtunk. Valószínű mindkettőt csinálja egyébként.
Tegnap olyan car passzban volt szegény egész nap, hogy elég legyen annyit mondanom, hogy be van durranva a bal alkarom. (Mert ott nyaralt egész nap.)
Éjszaka nagyon ügyes volt, mert bár sokat hallottam köhögni, nem kelt fel egyszer sem. Aztán 3/4 8-kor olyan faca kis fuldoklórohamot kaptam tőle a "jóreggelt" helyett, hogy szinte törtem be a szobájába. Aztán, ahogy felvettem abbamaradt.
Délelőtt amúgy gyakorlatilag a károkozásra hajtott. Elleste, hogy ahol ő bekapcsolja a tévét, én ott kapcsolom ki. Na innentől nem lehetett elhajtani a készülék elől. Ki/be kapcsolgatta. Amúgy vicces volt, mert amikor belejött, leste a távirányítót, szerintem nem értve, hogy működhet a csodamasina anélkül is.
Nagy nehezen elhajtottam a környékről és bakker ezután egész egyszerűen kitörte az egyik fiók előlapját (ami amúgy cellux-szal le volt zárva). A benne lévő csavarokat szétszórta és boldogan elrágcsált két fatiplit. Azt hittem szétesek ott helyben...
Majd pelenkázás közben (ami köztudottan nagyon fájdalmas tevékenység ugyebár), visított, csapkodott és lecseszte a földre a hősugárzót. Ekkor már rákiabáltam, amitől persze még jobban üvöltött és újra földhöz akarta vágni a cuccot.
Szóval jól alakult a délelőtt.
Most alszik a lelkem, de nem tudom, meddig sikerül, mert folyamatosan tüsszög és köhög felváltva...
2010. márc. 30.
A tegnap és ma - címszavakban
Tegnap:
Eszti - 2 fog hirtelen megjelenése a szájban. Anya - sokkos állapotú örömujjongás.
Anya- szőnyegtisztítózás. Eszti - apjával sétálás, mamával sétálás, Hajnival sétálás.
Ma:
Anya - boldogan ablakpucolás. Eszti - ablakpucolás végigbőgése (taknyanyálaegybe színvonalon)
Eszti - köhögés. Anya - sokkos állapotú "nanepontmostkönyörgöm!"
Eszti - délutáni alvás. Anya - buzgó imádság, hogy "léccilécci ne keltse fel a köhögése!"
Szóval C vitamin és Calcimusc a gyerekben, az ablak tiszta a szőnyeg tiszta, és meg mostanra tisztára kivagyok. Huhh...
Eszti - 2 fog hirtelen megjelenése a szájban. Anya - sokkos állapotú örömujjongás.
Anya- szőnyegtisztítózás. Eszti - apjával sétálás, mamával sétálás, Hajnival sétálás.
Ma:
Anya - boldogan ablakpucolás. Eszti - ablakpucolás végigbőgése (taknyanyálaegybe színvonalon)
Eszti - köhögés. Anya - sokkos állapotú "nanepontmostkönyörgöm!"
Eszti - délutáni alvás. Anya - buzgó imádság, hogy "léccilécci ne keltse fel a köhögése!"
Szóval C vitamin és Calcimusc a gyerekben, az ablak tiszta a szőnyeg tiszta, és meg mostanra tisztára kivagyok. Huhh...
2010. márc. 29.
Vasárnapi sérókirály
Reggel felkelt vala Eszter és így nézett ki:
Ööö izé, szóval fésülködés után...
Aztán bónuszpoénként megpuszilta az árnyékát. Hát azt hittem becarok rajta!
A tükörképét rendszeresen puszilgatja. Ezt váltja ki belőle mindenféle baba látványa. Élő vagy holt egyaránt... (Úgy értem játékbaba...) Cukika nagyon!
Ööö izé, szóval fésülködés után...
Aztán bónuszpoénként megpuszilta az árnyékát. Hát azt hittem becarok rajta!
A tükörképét rendszeresen puszilgatja. Ezt váltja ki belőle mindenféle baba látványa. Élő vagy holt egyaránt... (Úgy értem játékbaba...) Cukika nagyon!
A mamavigyázás veszélyei
Mindenki nagy boldogságára anyu szombaton bébicsőszösdit akart játszani. Le is jött Pestről.
Ez azért különösen jó, mert ilyenkor már el tudunk menni Lacival kettesben, amikor Eszti lefekszik, és ráérünk csak az ébredése után egy-másfél órával hazajönni.
Nem kell semmi extraizgire gondolni. Elmentünk pizzázni, majd az Auchanba és a romantikus együttlétünket egy kis Decatlonnal zártuk.
Hazajöttünk, amikoris kiderült, hogy Eszti egy tündibündi (na ez persze nem akkor derült ki...), de csak 35 percet aludt (ilyen már nem fordult elő kb. 1-2 hónapja...). Mondta anyu, hogy szépen meg is uzsonnázott. Mondom látom, csak beleevett a cseresznyébe, mert a piros maradványa ott volt az állán. (Még lefekvés előtt ugyanis fagyott állapotában azt szopogatta.)
Erre anyu: ááá, az nem cseresznye, az nem kellett neki. Az málna...
Az első sokkból felocsúdván egyszerűen nem tudtam lecseszni anyut, mert szerencsétlen nézett nagy bociszemekkel, hogy dehát az gyümölcs... És amúgy is szegény elég rendezetten betartja a tiltólistánkat (csoki, süti, cukor, ropi stb.), bár tudom, hogy nem tetszik neki a szigor, ugyi anyu?
Szóval azért adtam az ívet neki a délutáni sétánál, de így legalább megkímélt a remegő kezekkel történő málnakóstoltatástól.
De félreértés ne essék, boldogok voltunk, hogy Esztike baromi jól elvolt a mamával, csakhát... veszélyes na...
Ui azoknak, aki nem most nevelnek gyereket: a málna és egyéb aprómagvas társai tiltólistásak másfél éves korig, mert nagyon allergizálnak. Én úgy gondoltam, hogy szezonban tuti fog kapni pl. epret, mert azért nem hagyom ki.
Ez azért különösen jó, mert ilyenkor már el tudunk menni Lacival kettesben, amikor Eszti lefekszik, és ráérünk csak az ébredése után egy-másfél órával hazajönni.
Nem kell semmi extraizgire gondolni. Elmentünk pizzázni, majd az Auchanba és a romantikus együttlétünket egy kis Decatlonnal zártuk.
Hazajöttünk, amikoris kiderült, hogy Eszti egy tündibündi (na ez persze nem akkor derült ki...), de csak 35 percet aludt (ilyen már nem fordult elő kb. 1-2 hónapja...). Mondta anyu, hogy szépen meg is uzsonnázott. Mondom látom, csak beleevett a cseresznyébe, mert a piros maradványa ott volt az állán. (Még lefekvés előtt ugyanis fagyott állapotában azt szopogatta.)
Erre anyu: ááá, az nem cseresznye, az nem kellett neki. Az málna...
Az első sokkból felocsúdván egyszerűen nem tudtam lecseszni anyut, mert szerencsétlen nézett nagy bociszemekkel, hogy dehát az gyümölcs... És amúgy is szegény elég rendezetten betartja a tiltólistánkat (csoki, süti, cukor, ropi stb.), bár tudom, hogy nem tetszik neki a szigor, ugyi anyu?
Szóval azért adtam az ívet neki a délutáni sétánál, de így legalább megkímélt a remegő kezekkel történő málnakóstoltatástól.
De félreértés ne essék, boldogok voltunk, hogy Esztike baromi jól elvolt a mamával, csakhát... veszélyes na...
Ui azoknak, aki nem most nevelnek gyereket: a málna és egyéb aprómagvas társai tiltólistásak másfél éves korig, mert nagyon allergizálnak. Én úgy gondoltam, hogy szezonban tuti fog kapni pl. epret, mert azért nem hagyom ki.
2010. márc. 27.
xxx 2.
Mivel őkirálykislányossága még mindig alszik...
Pár napja az utcán egy néni odalépett a babakocsihoz, jött a szokásos "jajdédes, decuki mennyi idős" kérdéskörrel.
Mondom neki, 13 hónapos.
Erre ő: És jár már?
Én, a legnagyobb nyugalommal: Nem, még nem.
Erre a néni meg kissé becsmérlően: óóóó.
Komolyan meg is rökönyödtem...
Aztán a szemésznél várakozva ugyanez a szituáció, csak anya már elővette az okosabb formáját: És jár már?
Aha, csak ilyen rövid útra nem hoztunk cipőt...
Pár napja az utcán egy néni odalépett a babakocsihoz, jött a szokásos "jajdédes, decuki mennyi idős" kérdéskörrel.
Mondom neki, 13 hónapos.
Erre ő: És jár már?
Én, a legnagyobb nyugalommal: Nem, még nem.
Erre a néni meg kissé becsmérlően: óóóó.
Komolyan meg is rökönyödtem...
Aztán a szemésznél várakozva ugyanez a szituáció, csak anya már elővette az okosabb formáját: És jár már?
Aha, csak ilyen rövid útra nem hoztunk cipőt...
xxx
Azzal megy el a legtöbb időm, hogy hülye címet adjak a posztnak. Grrr...
Tegnap érdekesen alakultunk. Esztergyerek délelőtt nyüfinyomi és borzasztó, de úgy frankón nem tudtam még lépni sem tőle, mert nyakbacica lett belőle. Sebaj!
Kétszer alvásnak nézett ki a dolog, miután 9-kor már a tiltott fiók titokban pakolása sem okozott különösebb örömet neki.
Lefektettem 1/4 10-kor. 40 perc múlva felébredt, sírva, ami azt jelenti, hooooogy visszaaltatás. Simán vissza is feküdt. Majd 2,5 óra múlva újabb sírva ébredés, viszont ekkor magától még visszaalvás, majd 1/4 1-kor mintegy 3 órányi alvás után boldog bábá és vává közepette anyabehívás a hálórezidenciába.
Az élet szép lett 3 órányi délelőtti alvás után. A felső egyes helyén megjelent egy fehér pötty, nem túl szép, de biztontuti, az okozta a gondokat.
Aztán a délután jól telt, no nyüfi, no bömbölde, csak apróbibi, hogy nem aludt el 5 körül sem, ahogyan terveztem, de így is kibírta 8-ig. Igaz, közben jöttek a mamáék, mint szórakoztatópartnerek, meg a vacsora felét is csak a Hajni közbenjárására sikerült beenni (azaz Hajni leköti Eszti figyelmét, anya lapátol közben a szájába. És minden kanál után az öröm virágai nyílnak szívében, hogy huhhh, ez is bentvan...)
Felhívtam anyut is, akit a kiborulás határmezsgyéjéről kapartam össze ezzel a hívással,mivel reggel közöltem vele, hogy Eszti lehet beteg és akkor nem tud ma jönni (legalábis nem érdemes). Ő meg "ajajajjj", és "jademárúgykészültem" és egyebek, de így határtalan boldogság, hogy nincs betegség, és jöhet felvigyázni!
Mi meg persze jól lelépünk Lacival. Hogy hova és mit csinálunk, azt majd dobja a gép.
Tegnap érdekesen alakultunk. Esztergyerek délelőtt nyüfinyomi és borzasztó, de úgy frankón nem tudtam még lépni sem tőle, mert nyakbacica lett belőle. Sebaj!
Kétszer alvásnak nézett ki a dolog, miután 9-kor már a tiltott fiók titokban pakolása sem okozott különösebb örömet neki.
Lefektettem 1/4 10-kor. 40 perc múlva felébredt, sírva, ami azt jelenti, hooooogy visszaaltatás. Simán vissza is feküdt. Majd 2,5 óra múlva újabb sírva ébredés, viszont ekkor magától még visszaalvás, majd 1/4 1-kor mintegy 3 órányi alvás után boldog bábá és vává közepette anyabehívás a hálórezidenciába.
Az élet szép lett 3 órányi délelőtti alvás után. A felső egyes helyén megjelent egy fehér pötty, nem túl szép, de biztontuti, az okozta a gondokat.
Aztán a délután jól telt, no nyüfi, no bömbölde, csak apróbibi, hogy nem aludt el 5 körül sem, ahogyan terveztem, de így is kibírta 8-ig. Igaz, közben jöttek a mamáék, mint szórakoztatópartnerek, meg a vacsora felét is csak a Hajni közbenjárására sikerült beenni (azaz Hajni leköti Eszti figyelmét, anya lapátol közben a szájába. És minden kanál után az öröm virágai nyílnak szívében, hogy huhhh, ez is bentvan...)
Felhívtam anyut is, akit a kiborulás határmezsgyéjéről kapartam össze ezzel a hívással,mivel reggel közöltem vele, hogy Eszti lehet beteg és akkor nem tud ma jönni (legalábis nem érdemes). Ő meg "ajajajjj", és "jademárúgykészültem" és egyebek, de így határtalan boldogság, hogy nincs betegség, és jöhet felvigyázni!
Mi meg persze jól lelépünk Lacival. Hogy hova és mit csinálunk, azt majd dobja a gép.
2010. márc. 26.
Szemész után kidőlt baba
Hogy miért csak egy órán át?
És miért ülök reggel 9-kor a gép előtt ezer bejegyzést szerkesztgetve?
Esztivel hazaértünk 5 körül és készen volt.
6-kor már alig tudtuk ébren tartani. De nem akartam 6-kor lefektetni, mert ki tudja, meddig aludt volna.
Laci lelépett lecserélni a nyári gumikat, így én voltam az a szerencsés, aki egy órán keresztül szinte csak sétálgatott fel s alá a 9,5 kilós főnyereménnyel a kezében.
Ugyanis Esztike annyira kikészült, hogy ha a kanapéra tettem, ahol ugrálni és vandálkodni szokott, ott letette a fejét a párnára és aludni készült.
Ha a kezemben üldögélt, akkor letette a fejét a vállamra és aludni készült.
Csak a sétával lehetett visszatartani.
Vacsorája nulla, pedig a kedvenc spagettijét kínáltam neki. Szerintem csak emiatt evett 5 kanállal.
1/2 8-kor már aludt.
Így reggel kelt is 6-kor. Nyűgösen, minimális hőemelkedéssel, és emiatt már megint alszik.
Egyelőre az abszolút befutó és örök klasszikus verzióval számolunk: fog.
Ugyanis megindult az egyes párja, látszik már az alsó csíkja. Mondjuk ez nagy öröm, mert így talán nem úgy fog kinézni, mint akinek kiverték az egyik fogát.
És miért ülök reggel 9-kor a gép előtt ezer bejegyzést szerkesztgetve?
Esztivel hazaértünk 5 körül és készen volt.
6-kor már alig tudtuk ébren tartani. De nem akartam 6-kor lefektetni, mert ki tudja, meddig aludt volna.
Laci lelépett lecserélni a nyári gumikat, így én voltam az a szerencsés, aki egy órán keresztül szinte csak sétálgatott fel s alá a 9,5 kilós főnyereménnyel a kezében.
Ugyanis Esztike annyira kikészült, hogy ha a kanapéra tettem, ahol ugrálni és vandálkodni szokott, ott letette a fejét a párnára és aludni készült.
Ha a kezemben üldögélt, akkor letette a fejét a vállamra és aludni készült.
Csak a sétával lehetett visszatartani.
Vacsorája nulla, pedig a kedvenc spagettijét kínáltam neki. Szerintem csak emiatt evett 5 kanállal.
1/2 8-kor már aludt.
Így reggel kelt is 6-kor. Nyűgösen, minimális hőemelkedéssel, és emiatt már megint alszik.
Egyelőre az abszolút befutó és örök klasszikus verzióval számolunk: fog.
Ugyanis megindult az egyes párja, látszik már az alsó csíkja. Mondjuk ez nagy öröm, mert így talán nem úgy fog kinézni, mint akinek kiverték az egyik fogát.
Szem
A tegnapi nap elmentünk a szemészhez.
Az eredmény: 1/2 óra várakozás, egy-egy szemcsepp a pupillák kitágítására, és 3000 Ft.
Bakker, én egy olyan állat vagyok, hogy képes voltam két hónapig várni az SZTK-s időpontra, majd görcsölni az 5napos tágítás miatt, amikor ezt pont így is el lehet intézni!
Szóval van valami kis szembaj. A gép 1,25 dioptria eltérést mutatott. Ezért kancsalít, mert erőlteti a látást.
Node annyira nem vagyunk befordulva a dolgon, mivel az utolsó utáni morzsát is képes a földröl felcsippenteni, így azért annyira talán nem vészes a dolog.
Amúgy a dokinő elmagyarázta lelkesen, hogy a mi micsoda milyen idegpályákkal (valahogy a szem növekedésével van összefüggésben - lassabban nő elöl, mint hátul vagy ilyesmi...), de persze az okos bólogatáson túl többre nem mentünk.
A doki szerint 2 éves kor és 2 dioptria alatt teljesen fölösleges a szemüveg. Így majd 2 éves korában visszamegyünk és újra leellenőrzi.
Két lehetőség van:
a) nyertünk, és 2 éves korára kinövi az egészet (erre egyébként olyan 70% esélye van),
b) nem növi ki, és akkor meg egy szemüveget nyertünk... (bakker, elfelejtettem rákérdezni a hupikék törpikés - amúgy sorsfordító- matricás szemüvegre!)
Szóval így.
Azért a kislány tündibündi volt, néha nem is hiszem el, hogy az én bábedlim. Simán viselte az egészet. Amikor belecsöppentettek a szemébe egy szava sem volt (mondjuk a mimikája mutatta, hogy bekaphassuk! ), aztán a "gépbe fejbeszorítás" hadművelete már kisebb küzdelmek árán volt csak lehetséges, de simán lefotózták a szemét.
Szóval öröm, happy meg minden, hogy túl vagyunk rajta.
Egészen kb. egy órán át.
Az eredmény: 1/2 óra várakozás, egy-egy szemcsepp a pupillák kitágítására, és 3000 Ft.
Bakker, én egy olyan állat vagyok, hogy képes voltam két hónapig várni az SZTK-s időpontra, majd görcsölni az 5napos tágítás miatt, amikor ezt pont így is el lehet intézni!
Szóval van valami kis szembaj. A gép 1,25 dioptria eltérést mutatott. Ezért kancsalít, mert erőlteti a látást.
Node annyira nem vagyunk befordulva a dolgon, mivel az utolsó utáni morzsát is képes a földröl felcsippenteni, így azért annyira talán nem vészes a dolog.
Amúgy a dokinő elmagyarázta lelkesen, hogy a mi micsoda milyen idegpályákkal (valahogy a szem növekedésével van összefüggésben - lassabban nő elöl, mint hátul vagy ilyesmi...), de persze az okos bólogatáson túl többre nem mentünk.
A doki szerint 2 éves kor és 2 dioptria alatt teljesen fölösleges a szemüveg. Így majd 2 éves korában visszamegyünk és újra leellenőrzi.
Két lehetőség van:
a) nyertünk, és 2 éves korára kinövi az egészet (erre egyébként olyan 70% esélye van),
b) nem növi ki, és akkor meg egy szemüveget nyertünk... (bakker, elfelejtettem rákérdezni a hupikék törpikés - amúgy sorsfordító- matricás szemüvegre!)
Szóval így.
Azért a kislány tündibündi volt, néha nem is hiszem el, hogy az én bábedlim. Simán viselte az egészet. Amikor belecsöppentettek a szemébe egy szava sem volt (mondjuk a mimikája mutatta, hogy bekaphassuk! ), aztán a "gépbe fejbeszorítás" hadművelete már kisebb küzdelmek árán volt csak lehetséges, de simán lefotózták a szemét.
Szóval öröm, happy meg minden, hogy túl vagyunk rajta.
Egészen kb. egy órán át.
2010. márc. 24.
Kancsi vagy nem? Kancsi vagy nem?
Az idő szép... és egyéb közhelyek.
Mondom mennyünkmá' sétálni egyet!
Gondoltam, a mára elkészült gyógyszertári pupillatágító beszerzése remek ürügy lesz erre.
No így is lett.
De énúúgy, deúúgy felhúztam magam!
Először is: hetek óta azon dünnyögök, hogy mi a jófenéért nem képesek Kecskeméten 5 napos folyamatos pupillatágítózás nélkül kancsalságot vizsgálni? Míg más bábedliket egyéb helyeken simán egy cseppes pupillatágítással vagy akár anélkül is lecsekkolnak, itt meg szarolnak ilyenekkel. Úgy voltam vele, hogy egye kutya, ha kell, akkor kell.
Ma elmentem a gyógyszertárba a cuccért. Kérdezem a gyógyszertári mádámtól, hogy vajon kell-e valamire figyelnem a szerrel kapcsolatban. (Ugyanis se tájékoztató, se semmi, csak egy egyetemes halálfej a dobozon.)
Gyógyszertári Mádám (félreértve a kérdést): Ne vicceljen már, ettől a gyerek nem fog látni semmit sem! (Ez már amúgy önmagában is kúva jó... 5 napig vaksi a kölyök. Na mindegy.)
Mondom fasza, de én inkább arra gondoltam, hogy
a) a cucc méreg, tehát ne nagyon csöpögjön már a kölyök szájába,
b) a pupilla ilyen mértékű kitágítása alkalmával pl napfényre mehet-e a gyerek.
No, ezt nem tudja. Elvonul nagy dérrel-dúrral megkérdezni. Visszajön:
Jaa, nem mehet a gyerek napfényre.
Na köszi vazze!
Ha nem meséli Laci,hogy x kollégájának a gyerekét nem lehetett napfényre vinni pupillatágításkor, mert károsítja a szemet, akkor én nem tudom.
Attól a megjegyzéstől meg totttál elkészültem, hogy mit izélek, a gyerek úgysem fog látni semmit! Hát kabbe!
Így hazaúton betértem egy optikai izémizészalonba vagy mik ezek a szemüvegárusok, és ott mondták, hogy az ő szemészük egy prof. dr.
, aki gyereket is vizsgál, hozzam csak el nyugodtan az én Eszteremet.
Így holnap ott nézetem meg.
Ha azt mondja a doki, hogy gáz, és kancsalgyanús, akkor pedig elkezdjük a szemcseppentőt és elviszem hétfőn a sztk-s időpontra. Ott jól megvizsgálják, és megmondják, hogyantovább. (Khmm... Hupikéktörpikés matrica és társai...
)
Na, ezt jól eltaláltam, mi?
Mondom mennyünkmá' sétálni egyet!
Gondoltam, a mára elkészült gyógyszertári pupillatágító beszerzése remek ürügy lesz erre.
No így is lett.
De énúúgy, deúúgy felhúztam magam!
Először is: hetek óta azon dünnyögök, hogy mi a jófenéért nem képesek Kecskeméten 5 napos folyamatos pupillatágítózás nélkül kancsalságot vizsgálni? Míg más bábedliket egyéb helyeken simán egy cseppes pupillatágítással vagy akár anélkül is lecsekkolnak, itt meg szarolnak ilyenekkel. Úgy voltam vele, hogy egye kutya, ha kell, akkor kell.
Ma elmentem a gyógyszertárba a cuccért. Kérdezem a gyógyszertári mádámtól, hogy vajon kell-e valamire figyelnem a szerrel kapcsolatban. (Ugyanis se tájékoztató, se semmi, csak egy egyetemes halálfej a dobozon.)
Gyógyszertári Mádám (félreértve a kérdést): Ne vicceljen már, ettől a gyerek nem fog látni semmit sem! (Ez már amúgy önmagában is kúva jó... 5 napig vaksi a kölyök. Na mindegy.)
Mondom fasza, de én inkább arra gondoltam, hogy
a) a cucc méreg, tehát ne nagyon csöpögjön már a kölyök szájába,
b) a pupilla ilyen mértékű kitágítása alkalmával pl napfényre mehet-e a gyerek.
No, ezt nem tudja. Elvonul nagy dérrel-dúrral megkérdezni. Visszajön:
Jaa, nem mehet a gyerek napfényre.
Na köszi vazze!
Ha nem meséli Laci,hogy x kollégájának a gyerekét nem lehetett napfényre vinni pupillatágításkor, mert károsítja a szemet, akkor én nem tudom.
Attól a megjegyzéstől meg totttál elkészültem, hogy mit izélek, a gyerek úgysem fog látni semmit! Hát kabbe!
Így hazaúton betértem egy optikai izémizészalonba vagy mik ezek a szemüvegárusok, és ott mondták, hogy az ő szemészük egy prof. dr.
, aki gyereket is vizsgál, hozzam csak el nyugodtan az én Eszteremet.Így holnap ott nézetem meg.
Ha azt mondja a doki, hogy gáz, és kancsalgyanús, akkor pedig elkezdjük a szemcseppentőt és elviszem hétfőn a sztk-s időpontra. Ott jól megvizsgálják, és megmondják, hogyantovább. (Khmm... Hupikéktörpikés matrica és társai...
)Na, ezt jól eltaláltam, mi?
2010. márc. 23.
Szaglás
De azért, hogy valami lelkes örömhírről is beszámoljak.
Esztike szagol! Úúú, micsoda csoda, mi?
Ez nagyon vicces, nem tudom hol tanulta (na nem tőlem, az tuti), de ha mondjuk neki, hogy szagold meg, akkor beleszippant. Aztán röhög rajta, mint aki jól végezte dolgát.
Esztike szagol! Úúú, micsoda csoda, mi?
Ez nagyon vicces, nem tudom hol tanulta (na nem tőlem, az tuti), de ha mondjuk neki, hogy szagold meg, akkor beleszippant. Aztán röhög rajta, mint aki jól végezte dolgát.
Valamit valamiért
Az elmúlt óra röviden:
Ebédpróba a levesnek álcázott lencsefőzelékből. Azt hittem az ilyen apróságokon (mármint, hogy a főzelék gyakorlatilag leves állagú) csak az apja tud fennakadni, de úgy látszik nem. Apjakölyke Eszter meglátta, elkerekedett szemmel megnézte, majd a "de-én-főzeléket-akartaaam!" tekintettel lealázott.
Jólvan, de nincs B verzió.
Így lesz a gyereknek Milli krémtúró az ebédje...
Hohóóó, nem is kellett még csak elfoglaltság sem a tálcára! Úgy behammolta rendezetten 3 mp alatt, hogy csak na! (Megjegyzem bátorkodtam neki eme finom csemegét most először adni életében.)
Aztán befejezvén a kaját úgy gondolta, hogy szétszedi a szemetest, majd amikor nem hagytam akkor a tiltott konyhaszekrényt (na nekem aztán ne mondja senki, hogy nem tudja, mit nem szabad), eddigre már kialakult a "magamatfeszítveüvöltvehiszti".
Bezzeg akkor jó voltam, amikor hagytam, hogy a szekrénypakolás közben a csavarok között turkáljon, meg a tömítésekkel játszon!
Na hogy csillapodjon: számítógép.
Leült az ölembe, én szépen letiltottam a billentyűzetet (hála megainformatikus férjnek vagy inkább informatikus megaférjnek, már mindent le lehet tiltani rajta), oszt olvasunk egy percet. Erre nekiesett az egérnek...
Jaaa, hogy hogy van most az egér? Hát kicsit betegesen: húzomhúzom, mire elindul és megtesz a képernyőn 2 mm-t. Nesze neked drága egér megafunkciókkal!
Majd újra vergődőshiszti, hogy miért is nem lehet az egeret megfogni/csapkodni/nyomkodni/monitorhoz vágni.
De minden jó, ha vége jó!
A negyedórás hisztériában kifáradva amint a feje az ágyhoz ért, úgymaradt. És alszik. (Ez azért nálunk valami.)
Valószínűleg magamat szívattam, mert annyira korán kelt reggel (és nem nagyon tudott visszaaludni, mindig megébredt 10 percenként), hogy inkább csak ebéd után hamar le kellett volna dugni fekvésbe és akkor megúsztuk volna a rohamot.
Ebédpróba a levesnek álcázott lencsefőzelékből. Azt hittem az ilyen apróságokon (mármint, hogy a főzelék gyakorlatilag leves állagú) csak az apja tud fennakadni, de úgy látszik nem. Apjakölyke Eszter meglátta, elkerekedett szemmel megnézte, majd a "de-én-főzeléket-akartaaam!" tekintettel lealázott.
Jólvan, de nincs B verzió.
Így lesz a gyereknek Milli krémtúró az ebédje...
Hohóóó, nem is kellett még csak elfoglaltság sem a tálcára! Úgy behammolta rendezetten 3 mp alatt, hogy csak na! (Megjegyzem bátorkodtam neki eme finom csemegét most először adni életében.)
Aztán befejezvén a kaját úgy gondolta, hogy szétszedi a szemetest, majd amikor nem hagytam akkor a tiltott konyhaszekrényt (na nekem aztán ne mondja senki, hogy nem tudja, mit nem szabad), eddigre már kialakult a "magamatfeszítveüvöltvehiszti".
Bezzeg akkor jó voltam, amikor hagytam, hogy a szekrénypakolás közben a csavarok között turkáljon, meg a tömítésekkel játszon!
Na hogy csillapodjon: számítógép.
Leült az ölembe, én szépen letiltottam a billentyűzetet (hála megainformatikus férjnek vagy inkább informatikus megaférjnek, már mindent le lehet tiltani rajta), oszt olvasunk egy percet. Erre nekiesett az egérnek...
Jaaa, hogy hogy van most az egér? Hát kicsit betegesen: húzomhúzom, mire elindul és megtesz a képernyőn 2 mm-t. Nesze neked drága egér megafunkciókkal!
Majd újra vergődőshiszti, hogy miért is nem lehet az egeret megfogni/csapkodni/nyomkodni/monitorhoz vágni.
De minden jó, ha vége jó!
A negyedórás hisztériában kifáradva amint a feje az ágyhoz ért, úgymaradt. És alszik. (Ez azért nálunk valami.)
Valószínűleg magamat szívattam, mert annyira korán kelt reggel (és nem nagyon tudott visszaaludni, mindig megébredt 10 percenként), hogy inkább csak ebéd után hamar le kellett volna dugni fekvésbe és akkor megúsztuk volna a rohamot.
2010. márc. 22.
Haute couture
Mostanában kicsit elszalad velem a ló az öltöztetés terén.
Először is kezdjük a lent látható babakocsi képpel. Há' mi az a gyerek lábán? Csak nem egy mamusz?
Há' de! Csini, nem csini, a méregdrága kocsicipő olyan jól funkcionál, hogy az szenzációs!
A babalábra 20 perc kíntorna árán lehet felrángatni, mert bakker fűzős, de a cipőfűzője kisebb, mint maga a cipő, így nem ér végig. Majd amikor vérrel-verejtékkel felrángattad a szegénykölyke lábára (aki eddigre már a "jóanyádat csinálsz!" arckifejezéssel duzzog a pelenkázóasztalon), rájössz, hogy mire kézben a babakocsihoz viszed a cipőt gyerekestül, addigra félig lecsúszik róla újra. Szóval viva mamusz! No ez sem a legstabilabb darab, de kb. 5 perccel tovább bírja, mint a kocsicipő.
Egyéb gyerektulajdonos társak joggal kérdezhetnék, hogy de mégis milyen kocsicipőt vettem. De maradjunk annyiban, hogy szart!
Erre megoldás a következő modellünk:
Jaaaa, hogy az egy csíkos rénszarvasos kocsicipő pöttyös harisnyával?
Hát az!
Szóval megabizniszt csináltam. Tescoban volt egy rénszarvasos, hosszú ujjú body extraakcióban. 800 Ft-nak volt írva a szett (body meg a kiscipők), de engem csak a body érdekelt. A "minta úgysem látszik" alapon, nekem mindegy, hogy rénszarvas vagy a kockásfülű nyúl van rajta . Aztán a motyó a pénztárnál már csak 500 Ft volt!
Na tudjátok mit? 500-ért viseljük is!!
A harmadik modell pedig a csodálatos, amúgy extracukifejű Esztike, akin látható a csodacsini sapi mellett egy retróbody és egy kantáros farmernadrág, mint a "nempontösszeillő" öltözék védjegyei...
De legalább színben harmonizálnak...
Először is kezdjük a lent látható babakocsi képpel. Há' mi az a gyerek lábán? Csak nem egy mamusz?
Há' de! Csini, nem csini, a méregdrága kocsicipő olyan jól funkcionál, hogy az szenzációs!
A babalábra 20 perc kíntorna árán lehet felrángatni, mert bakker fűzős, de a cipőfűzője kisebb, mint maga a cipő, így nem ér végig. Majd amikor vérrel-verejtékkel felrángattad a szegénykölyke lábára (aki eddigre már a "jóanyádat csinálsz!" arckifejezéssel duzzog a pelenkázóasztalon), rájössz, hogy mire kézben a babakocsihoz viszed a cipőt gyerekestül, addigra félig lecsúszik róla újra. Szóval viva mamusz! No ez sem a legstabilabb darab, de kb. 5 perccel tovább bírja, mint a kocsicipő.
Egyéb gyerektulajdonos társak joggal kérdezhetnék, hogy de mégis milyen kocsicipőt vettem. De maradjunk annyiban, hogy szart!
Erre megoldás a következő modellünk:
Jaaaa, hogy az egy csíkos rénszarvasos kocsicipő pöttyös harisnyával?
Hát az!
Szóval megabizniszt csináltam. Tescoban volt egy rénszarvasos, hosszú ujjú body extraakcióban. 800 Ft-nak volt írva a szett (body meg a kiscipők), de engem csak a body érdekelt. A "minta úgysem látszik" alapon, nekem mindegy, hogy rénszarvas vagy a kockásfülű nyúl van rajta . Aztán a motyó a pénztárnál már csak 500 Ft volt!
Na tudjátok mit? 500-ért viseljük is!!
A harmadik modell pedig a csodálatos, amúgy extracukifejű Esztike, akin látható a csodacsini sapi mellett egy retróbody és egy kantáros farmernadrág, mint a "nempontösszeillő" öltözék védjegyei...
De legalább színben harmonizálnak...
A verda
Most, hogy senki nem aludt túl jól a hétvégén, tönkre izgulva magát azon, hogy vajon Eszter új babakocsi tulajdonossá vált-e, gyorsan elmesélem: IGEN!! 
Szombaton reggel én már hajnalban felébredtem, majd Laci is 7-kor (gondolván Eszti mostanában úgysem nagyon aludt 7-nél tovább, így reggeli aztán goooo). Persze kölykedli pont szombat reggel gondolta, hogy alszik egy jóóó nagyot, így fél 8-kor gyakorlatilag felvertük.
Aztán Pesten boltba be, babakocsival ki.
A verda nagyon király, pont úgy, ahogyan a leírása tartalmazta: könnyen csukódik (nem Hajnika, azért ez két kézzel, de majd max. falhoz támasztom addig a gyereket...
), könnyű, szép és még azon sem kell aggódnom, hogy kicsúszik a karfa alatt. Mert a babakocsikislány nem ám beövezve utazik, hanem a karfán lógva, de van benne leesésgátló.
Sajna frankó cukilila színűt már nem gyártanak, így kibékültünk egy zölddel.
Nem látszik jól, de végül sikerült egy 4kerekűt szerezni, bár igazából ugyanúgy néz ki, mint a 3kerekű verziója.
Szombaton reggel én már hajnalban felébredtem, majd Laci is 7-kor (gondolván Eszti mostanában úgysem nagyon aludt 7-nél tovább, így reggeli aztán goooo). Persze kölykedli pont szombat reggel gondolta, hogy alszik egy jóóó nagyot, így fél 8-kor gyakorlatilag felvertük.
Aztán Pesten boltba be, babakocsival ki.
A verda nagyon király, pont úgy, ahogyan a leírása tartalmazta: könnyen csukódik (nem Hajnika, azért ez két kézzel, de majd max. falhoz támasztom addig a gyereket...
), könnyű, szép és még azon sem kell aggódnom, hogy kicsúszik a karfa alatt. Mert a babakocsikislány nem ám beövezve utazik, hanem a karfán lógva, de van benne leesésgátló.Sajna frankó cukilila színűt már nem gyártanak, így kibékültünk egy zölddel.
Nem látszik jól, de végül sikerült egy 4kerekűt szerezni, bár igazából ugyanúgy néz ki, mint a 3kerekű verziója.
2010. márc. 19.
Babakocsi, csapó 2
Hohohóóó, most, hogy dugigpakoltam a blogot képekkel, ágyőpá, elmentem hétvégézni!
Node hova is?
Hát csak nem Pestre?
Így kell ezt csinálni... Sírtamsírtamsírtam Lacinak és most megyünk a kinézett szupibabakocsit megvenni Pestre! Hoppááákirály!!
Sajnos azonban az a nemszeretem Babaszafari árulja csak, így oda kell mennünk. Hát reméljük, nem szívjuk meg, mint anno a járókával.
(Megrendeltük, hetekig mellébeszéltek, hogy majd kedden jön, majd csütörtökön, majdmajdmajd... Aztán a végén a 120*120-as helyett 100*100-asat küldtek - na persze nem pont annak az árán.) Szóval kicsit aggódom, mert megfogadtam, hogy onnan soha semmit.
Mindenesetre, ha nem lesz a boltban megvehető, az tutkó, hogy nem rendeljük meg, mert Esztike kétéves korára sem ér majd ide!
Node hova is?
Hát csak nem Pestre?
Így kell ezt csinálni... Sírtamsírtamsírtam Lacinak és most megyünk a kinézett szupibabakocsit megvenni Pestre! Hoppááákirály!!
Sajnos azonban az a nemszeretem Babaszafari árulja csak, így oda kell mennünk. Hát reméljük, nem szívjuk meg, mint anno a járókával.
(Megrendeltük, hetekig mellébeszéltek, hogy majd kedden jön, majd csütörtökön, majdmajdmajd... Aztán a végén a 120*120-as helyett 100*100-asat küldtek - na persze nem pont annak az árán.) Szóval kicsit aggódom, mert megfogadtam, hogy onnan soha semmit.
Mindenesetre, ha nem lesz a boltban megvehető, az tutkó, hogy nem rendeljük meg, mert Esztike kétéves korára sem ér majd ide!
Kedvenc sorozatom az étkezési kultúra témakörben avagy főszerepben: a kunyerálókutya
Úúúú, apa ott eszi a bundáskenyeret tejföllel!
Hoci ide nekem is belőle!
Na, te meg mit bámulsz?
Hoci ide nekem is belőle!
Na, te meg mit bámulsz?
Hogy kerül...
... a túró a szembe? - Há' biztos hirtelen álmos lettem, aztán megdörzsöltem.
... a tészta a nyakba? - Jaaaa, az biztos egy kicsit kiborult a tányérból.
... a narancsos kislány a nappali közepére? - Naná, hogy nem fogok anya kezéből falatokat enni. Cart! Én akaroooom egyedüüül!!
... a nappali közepén üldögélő narancsos kislány alá törölköző és nyakába védőfelszerelés? - Há' nyilván anya másnapra okosabb lett!
... a tészta a nyakba? - Jaaaa, az biztos egy kicsit kiborult a tányérból.
... a narancsos kislány a nappali közepére? - Naná, hogy nem fogok anya kezéből falatokat enni. Cart! Én akaroooom egyedüüül!!
... a nappali közepén üldögélő narancsos kislány alá törölköző és nyakába védőfelszerelés? - Há' nyilván anya másnapra okosabb lett!
2010. márc. 18.
A babakocsi gazdája...
... amúgy remekül van.
Most, hogy a várva várt 3. fogának az egész alja kilóg, elkezdte csikorgatni.
Nesze neked fog! Gyanútlanul boldog vagyok, hogy megérkezett hozzánk a látható világba, erre mire használja? Csikorgatásra... Hujujjj!
Már egy hete megint veri a balhét a délutáni lefekvésnél. Apám, én csont nélkül vonulnék délutánit aludni, ha azt mondanák, hogy menjek, ez a kis egyéves caros meg sikít tőle?? Naneeee...
Amúgy király, mert eladtuk a járókáját. Laci úgy gondolta, hogy sok helyet foglal és amíg én a konyhában sertepertéltem, ő szétszedte hétvégén. Persze mondtam neki, hogy klassz, hogy most majd a pincében rohad (szó szerint értem), így dobja már fel teszveszre. És másnap már villámáron elvitte egy csaj.
Kirááály!
Most, hogy a várva várt 3. fogának az egész alja kilóg, elkezdte csikorgatni.
Nesze neked fog! Gyanútlanul boldog vagyok, hogy megérkezett hozzánk a látható világba, erre mire használja? Csikorgatásra... Hujujjj!
Már egy hete megint veri a balhét a délutáni lefekvésnél. Apám, én csont nélkül vonulnék délutánit aludni, ha azt mondanák, hogy menjek, ez a kis egyéves caros meg sikít tőle?? Naneeee...
Amúgy király, mert eladtuk a járókáját. Laci úgy gondolta, hogy sok helyet foglal és amíg én a konyhában sertepertéltem, ő szétszedte hétvégén. Persze mondtam neki, hogy klassz, hogy most majd a pincében rohad (szó szerint értem), így dobja már fel teszveszre. És másnap már villámáron elvitte egy csaj.
Kirááály!
A jel
Laci hívott és bejelentette, hogy a dolognak van sorsszerű vonása: a babakocsis link már nem található. Elvitték az überszuper babakocsit... Persze más színben még tuti beszerezhető, de most már nem is tudom...
Persze továbbra is olyanra szeretném lecserélni a babakocsinkat, ami mindennap használható, mert amiben tegnap ült Esztike (mit ült, trónolt, mint egy kiskirálylány), az nagyon király volt: extrakönnyű és kicsire csukható... Jaaa, hogy miért nem vettem meg rögvest? Há' mer' nem tetszett...
És ez fontos szempont!
Persze továbbra is olyanra szeretném lecserélni a babakocsinkat, ami mindennap használható, mert amiben tegnap ült Esztike (mit ült, trónolt, mint egy kiskirálylány), az nagyon király volt: extrakönnyű és kicsire csukható... Jaaa, hogy miért nem vettem meg rögvest? Há' mer' nem tetszett...
És ez fontos szempont!
Babakocsi
A tegnapi napon:
volt net,
volt időm,
Eszti is jó formában volt.
Hogy miért nem írtam semmit, az csakis a legújabb őrületnek köszönhető... Babakocsi...
A sztori (természetesen) Laci hibája, aki felvetette, hogy egyszer x alkalommal lehet, hogy Pesten kéne találkoznunk, amikor ő máshonnan jön én meg felmehetnék Esztivel és partyznánk valamit! Ja, csakhogy egyetlen bibi van: a nagybatárbabakocsi. A mi Graconk egy szuper darab, imádom is, de az az egyetlen hátránya (amelyet amúgy még sosem éreztem), hogy nagyon nehéz. Szóval ezzel felszállni bármilyen járműre is... Áááá, lehetetlen...
Másrészről meg, ha Laci év végén hosszabban elutazik, akkor muszáj lesz mobilabbá válnom.
Harmadrészt pedig a jó idő beköszöntével többet tervezünk utazni, mint eddig. Így jelenleg vagy a babakocsi utazik vagy a gyerek. Aztán mi meg mindkettőt szeretnénk.(Bármilyen meglepő.)
A dolog úgy indult, hogy én imádom a jelenlegi babakocsinkat, így csak valami nyaralós megoldás kell: esernyőre csukható és könnyű, valamint olcsó.
A tegnapi nap folyamán oda lyukadtam ki: le akarom cserélni a jelenlegi kocsit egy lapra csukható, könnyű és drága kocsira.
Laci persze vétózza folyamatosan az én tegnap a neten megtalált csodálatosgyönyőrű sportkocsimat, a lehető legjobb érvekkel:
a) nem 30ért akartuk megvenni, hanem 15ért max.
b) nem lehet esernyőre csukni, így akkora lesz összecsukva, mint a mostani,
c) a városban sehol nem kapni hasonlót sem, így kipróba nélkül nemááár.
Hát jójó, az ő érvei ellen itt az én tökéletes érvem:
De ollan szééép!
(Nem anyuuu, nem 3 kerekűűűű!)
A jelek: Laci nyafog, hogy ez így nagyon nem jó.
10 perc múlva Hajnikával csacsogtam telefonon, aki nem tudott a napi babakocsi akciómról és elmesélte, hogy tesójának volt nagyobb fazonú babakocsija, ami utazáshz nem jött be, így most náluk van a másik, amit vettek (egy fasza, egy kézzel esernyőre csukható).
Egyelőre engem a témában lelőni sem lehet ugyebár, ez teljesen jellemző.
Érvek sokaságát gondoltam már ki.
Már csak a meggyőzés izgalma marad hátra....
volt net,
volt időm,
Eszti is jó formában volt.
Hogy miért nem írtam semmit, az csakis a legújabb őrületnek köszönhető... Babakocsi...
A sztori (természetesen) Laci hibája, aki felvetette, hogy egyszer x alkalommal lehet, hogy Pesten kéne találkoznunk, amikor ő máshonnan jön én meg felmehetnék Esztivel és partyznánk valamit! Ja, csakhogy egyetlen bibi van: a nagybatárbabakocsi. A mi Graconk egy szuper darab, imádom is, de az az egyetlen hátránya (amelyet amúgy még sosem éreztem), hogy nagyon nehéz. Szóval ezzel felszállni bármilyen járműre is... Áááá, lehetetlen...
Másrészről meg, ha Laci év végén hosszabban elutazik, akkor muszáj lesz mobilabbá válnom.
Harmadrészt pedig a jó idő beköszöntével többet tervezünk utazni, mint eddig. Így jelenleg vagy a babakocsi utazik vagy a gyerek. Aztán mi meg mindkettőt szeretnénk.(Bármilyen meglepő.)
A dolog úgy indult, hogy én imádom a jelenlegi babakocsinkat, így csak valami nyaralós megoldás kell: esernyőre csukható és könnyű, valamint olcsó.
A tegnapi nap folyamán oda lyukadtam ki: le akarom cserélni a jelenlegi kocsit egy lapra csukható, könnyű és drága kocsira.
Laci persze vétózza folyamatosan az én tegnap a neten megtalált csodálatosgyönyőrű sportkocsimat, a lehető legjobb érvekkel:
a) nem 30ért akartuk megvenni, hanem 15ért max.
b) nem lehet esernyőre csukni, így akkora lesz összecsukva, mint a mostani,
c) a városban sehol nem kapni hasonlót sem, így kipróba nélkül nemááár.
Hát jójó, az ő érvei ellen itt az én tökéletes érvem:
De ollan szééép!
(Nem anyuuu, nem 3 kerekűűűű!)
A jelek: Laci nyafog, hogy ez így nagyon nem jó.
10 perc múlva Hajnikával csacsogtam telefonon, aki nem tudott a napi babakocsi akciómról és elmesélte, hogy tesójának volt nagyobb fazonú babakocsija, ami utazáshz nem jött be, így most náluk van a másik, amit vettek (egy fasza, egy kézzel esernyőre csukható).
Egyelőre engem a témában lelőni sem lehet ugyebár, ez teljesen jellemző.
Érvek sokaságát gondoltam már ki.
Már csak a meggyőzés izgalma marad hátra....
2010. márc. 16.
Képek videók és egyéb csemegék
Remélem, azt mindenki sejti, hogy ezt tőlem nem kaphattátok volna meg!
De viva Elif, akinek ezúton is hálaköszönet és egyebek, mert ő biza nem volt rest feltenni a videókat és a képeket, én meg biza nem voltam rest elkunyerálni tőle az elérhetőségeket!
fotók
videó1
Naaa! Vedd már el a lasztit!!!
Tánci van skacok!
Jól van kiscsaj, kóstold meg a verdám!
videó5
De viva Elif, akinek ezúton is hálaköszönet és egyebek, mert ő biza nem volt rest feltenni a videókat és a képeket, én meg biza nem voltam rest elkunyerálni tőle az elérhetőségeket!
fotók
videó1
Naaa! Vedd már el a lasztit!!!
Tánci van skacok!
Jól van kiscsaj, kóstold meg a verdám!
videó5
A nap híre
Hogy jejejeee, van egy igazi, kinőtt, valódi, kézzel fogható és szemmel látható... fogcsücsök. 
Így a 13 és fél hónapos kor körüli időszakra átlaggyerek nem pont egy 3. fogat produkál, de migyerekünk biza igen!
Éééés, kapaszkodjatok meg: a 4. is jön!
Szóval szegény macskajancsinak tuti ez volt a múlt héten a baja én meg már eladni készültem szegénykét... Na mindegy, ma már normálisabb viselkedést produkált, bár az esti elalvása megijesztett (vergődés és bőgésbőgésbőgés, pedig ilyenkor amúgy mindig simán elalszik. Remélem, nem az éjszakánkat kívánta így előrejelezni....).
Így a 13 és fél hónapos kor körüli időszakra átlaggyerek nem pont egy 3. fogat produkál, de migyerekünk biza igen!
Éééés, kapaszkodjatok meg: a 4. is jön!
Szóval szegény macskajancsinak tuti ez volt a múlt héten a baja én meg már eladni készültem szegénykét... Na mindegy, ma már normálisabb viselkedést produkált, bár az esti elalvása megijesztett (vergődés és bőgésbőgésbőgés, pedig ilyenkor amúgy mindig simán elalszik. Remélem, nem az éjszakánkat kívánta így előrejelezni....).
Efe&Elif&Arif meeting a hétvégén
A hétvégén azonban legalább pár órára megtörte a megaszenvedést az, hogy Elifékkel találkoztunk!
Amúgy is király volt, mert a Granadában "nyaraltak", és szombaton elhívtak minket is a játszóházba (ami kétszer akkora volt mint a nappalink és dugig játékkal), mondanom sem kell, hogy mennyire szórakoztató volt (főleg Lacinak, akik azzal kezdte, hogy végignyomogatta az összes fellelhető zenélős játékot). Node a srácok olyan cukik voltak, hogy csak na! Efe először odaadta Esztinek a maciját aki ezt egy puszival jutalmazta! Hát na, cukkancs volt mindkettő, az tuti!
Aztán vasárnap még hazaút előtt eljöttek, ami szintén jó volt, mert Elif nem hiszed el, de előtte is unalomszenvedésnyafogás, meg utána is.
Mondjuk Elif férje mellett gyerek nem unatkozhat! Én nem ismertem ezt a fajta török mentalitást, de Arif amit művelt az szenzációs volt! Bohóckodott, folyamatosan szórakoztatta a srácokat. Olyan sikere volt Esztinél, hogy a végén neki is rángatta a gatyáját, hogy vegye fel. Hoppá!
Az a ciki, hogy eltűnt a képfeltöltés ikon... He?? Szóval azt majd később.
Amúgy is király volt, mert a Granadában "nyaraltak", és szombaton elhívtak minket is a játszóházba (ami kétszer akkora volt mint a nappalink és dugig játékkal), mondanom sem kell, hogy mennyire szórakoztató volt (főleg Lacinak, akik azzal kezdte, hogy végignyomogatta az összes fellelhető zenélős játékot). Node a srácok olyan cukik voltak, hogy csak na! Efe először odaadta Esztinek a maciját aki ezt egy puszival jutalmazta! Hát na, cukkancs volt mindkettő, az tuti!
Aztán vasárnap még hazaút előtt eljöttek, ami szintén jó volt, mert Elif nem hiszed el, de előtte is unalomszenvedésnyafogás, meg utána is.
Mondjuk Elif férje mellett gyerek nem unatkozhat! Én nem ismertem ezt a fajta török mentalitást, de Arif amit művelt az szenzációs volt! Bohóckodott, folyamatosan szórakoztatta a srácokat. Olyan sikere volt Esztinél, hogy a végén neki is rángatta a gatyáját, hogy vegye fel. Hoppá!
Az a ciki, hogy eltűnt a képfeltöltés ikon... He?? Szóval azt majd később.
Múlt hét
Atyagatya! Én annyira nem értem rá a múlt héten.
Laci itthon nyomult szabadságon, így örültem, ha képekkel ki tudtam tölteni a bejegyzéseket.
No de most!
Szóval a múlt hét amúgy is egy katasztrófa volt.
Eszti végig nyávogta, fetrengte, visította az egészet. Kb...
Emellett átállt az éjszakai 10 óra alvásra, aminek az lett az eredménye, hogy tegnap már 1/4 7-kor felkelt. Azért nemááár!
Viszont délután meg sokszor 2 órákat is alszik.
És egész héten ébredt éjszaka (min. 2*).
Egyszerűen tökkkkéletes! Bláááá!!!
Most nem tudom, hogy a foga okozhat-e ilyen sokáig tartó szenvedést, de nem gondolnám.
Ugyanis tutira jön a felső két foga (végrevégre!), már látszik az alja a bal 1-esnek, de még nem tört át. Azonban kicsit nyugisabban alszik két napja, és jelenleg is boldogan eljátszik ( a múlt héten ilyen egyáltalán nem volt). Szóval nem tudom, de lesz foga és ez a lényeg!
Laci itthon nyomult szabadságon, így örültem, ha képekkel ki tudtam tölteni a bejegyzéseket.
No de most!
Szóval a múlt hét amúgy is egy katasztrófa volt.
Eszti végig nyávogta, fetrengte, visította az egészet. Kb...
Emellett átállt az éjszakai 10 óra alvásra, aminek az lett az eredménye, hogy tegnap már 1/4 7-kor felkelt. Azért nemááár!
Viszont délután meg sokszor 2 órákat is alszik.
És egész héten ébredt éjszaka (min. 2*).
Egyszerűen tökkkkéletes! Bláááá!!!
Most nem tudom, hogy a foga okozhat-e ilyen sokáig tartó szenvedést, de nem gondolnám.
Ugyanis tutira jön a felső két foga (végrevégre!), már látszik az alja a bal 1-esnek, de még nem tört át. Azonban kicsit nyugisabban alszik két napja, és jelenleg is boldogan eljátszik ( a múlt héten ilyen egyáltalán nem volt). Szóval nem tudom, de lesz foga és ez a lényeg!
2010. márc. 12.
Sztrájk & térdenDöbrögi
Igen igen, a gyerek nem cirkuszi majom. Nos ezt be is bizonyította... Annyira kellett röhögnöm, amikor pár napja felvettem ezt a videót azzal a célzattal, hogy na majd megmutatjuk, hogyan is kell sétálni... Vagy nem mutatunk semmit...
Marad helyette a jól bevált térdenjárás, majd videó végén egy extrabónusz ágylefejelés.
Király!
Marad helyette a jól bevált térdenjárás, majd videó végén egy extrabónusz ágylefejelés.
Király!
2010. márc. 11.
HJ
Ma tökre semmi izgi nem történt. Persze én tudtam volna mesélni, de Laci egész héten szabin van, így a gépet is csak 5 percekre szerezhettem meg eddig...
Viszont videóztam egy csomót:
térdendöbrögi, és a "hogyan nem mutatom meg a sétát" témakörben.
Lacit befűzöm, hogy holnap tegye elérhetővé.
Egyébként sajnos el kellett tennem messzire a karkötőimet és a nem használt karórákat, mert minden estére tök piros lett a szája körül. Arra gondoltam, hogy nem pont neki való a fémet rágcsálni. Hátha attól lett olyan. Így búcsúzóul egy kép a karkötő és óra mániáról:
Szóval ezeket felhúzza és úgy lófrál a lakásban, hogy karkötők és órák vannak a karján. Amúgy nagyon vicces.
Persze vannak még fogalmi zavarok a témában:
Hát ja, karóra a nyakban... Ugyan nem látszik, de nem tartja kézzel, hanem felvette stabilan... Hoppá!
Viszont videóztam egy csomót:
térdendöbrögi, és a "hogyan nem mutatom meg a sétát" témakörben.
Lacit befűzöm, hogy holnap tegye elérhetővé.
Egyébként sajnos el kellett tennem messzire a karkötőimet és a nem használt karórákat, mert minden estére tök piros lett a szája körül. Arra gondoltam, hogy nem pont neki való a fémet rágcsálni. Hátha attól lett olyan. Így búcsúzóul egy kép a karkötő és óra mániáról:
Szóval ezeket felhúzza és úgy lófrál a lakásban, hogy karkötők és órák vannak a karján. Amúgy nagyon vicces.
Persze vannak még fogalmi zavarok a témában:
Hát ja, karóra a nyakban... Ugyan nem látszik, de nem tartja kézzel, hanem felvette stabilan... Hoppá!
2010. márc. 10.
Mert gyereket öltöztetni jó!
Anya aszondja, ha mindig leszedem a sapimat, akkor a végén kapok egy fülvédőt...
...vagy egy kendőt, de akkormár inkább a fülvédő!
Apa szerint viszont mindkettőt!
Vajon mit fognak csinálni, ha mindig leveszem a zoknimat?
...vagy egy kendőt, de akkormár inkább a fülvédő!
Apa szerint viszont mindkettőt!
Vajon mit fognak csinálni, ha mindig leveszem a zoknimat?
Kávé és gatya
Ma szuper kört futottam, mert Eszti délutáni alvása alatt elvonultam farmert venni.
Laci ugyanis már alfában volt a lagymatag zene hatására, amelyet Eszterünk csitítására próbált alkalmazni, amíg mosogatok. Persze kevés sikerrel.
Így Laci elaludt, Esztike elaludt, királyság!
Az első utam kávézni vezetett. Beültem a Fornettis kávézóba, ott kikértem a tejeskávémat, majd nagy küzdelmek árán felmásztam a bárszékre. Na ekkor hirtelen nem is értettem, miért csodálkoztam töpszliEsztin, akit délelőtt a falhoz állítottam és lemértem egy centivel. 72 cm lett a végeredmény. Gondoltam, nem rossz ez a múlt havi 73-hoz képest... Csak kicsit ment össze...
Kávé után nekivágtam! Elmentem a világ végére, a postával szembeni a farmerboltba, ahol kiderült, hogy csak férfigatyában utaznak. Ki látott már ilyet!
Aztán Malom...
Na, ott szopacsbobacs, hogy az a megveszekedett 4 plusz kilóm mind a seggemen, a combomon és a hasamon helyezkedik el. Úgy néztem ki a farmerokban, mint valaki csúnya. Nemtetszős volt a szitu, így hazatértem egy pénztárcával és egy kulcstartóval, amelyek árát becsületesen bevallottam Lacinak (az újévi fogadalmamnak megfelelően).
Szóval no gatya, helyette most éhenhalok és bicóztam egyet lelkesen.
Laci ugyanis már alfában volt a lagymatag zene hatására, amelyet Eszterünk csitítására próbált alkalmazni, amíg mosogatok. Persze kevés sikerrel.
Így Laci elaludt, Esztike elaludt, királyság!
Az első utam kávézni vezetett. Beültem a Fornettis kávézóba, ott kikértem a tejeskávémat, majd nagy küzdelmek árán felmásztam a bárszékre. Na ekkor hirtelen nem is értettem, miért csodálkoztam töpszliEsztin, akit délelőtt a falhoz állítottam és lemértem egy centivel. 72 cm lett a végeredmény. Gondoltam, nem rossz ez a múlt havi 73-hoz képest... Csak kicsit ment össze...
Kávé után nekivágtam! Elmentem a világ végére, a postával szembeni a farmerboltba, ahol kiderült, hogy csak férfigatyában utaznak. Ki látott már ilyet!
Aztán Malom...
Na, ott szopacsbobacs, hogy az a megveszekedett 4 plusz kilóm mind a seggemen, a combomon és a hasamon helyezkedik el. Úgy néztem ki a farmerokban, mint valaki csúnya. Nemtetszős volt a szitu, így hazatértem egy pénztárcával és egy kulcstartóval, amelyek árát becsületesen bevallottam Lacinak (az újévi fogadalmamnak megfelelően).
Szóval no gatya, helyette most éhenhalok és bicóztam egyet lelkesen.
2010. márc. 9.
Okos és ügyes és zseni és stb
Hihetetlen, hogy egyszercsak azon kapom magam, hogy Eszti tiszta okos kislány lett. Megérti, amit mondok, idehozza, amit kérek, a kezembe visszaadja, amit elvett, elhúzza a függönyt, hogy kinézhessünk az ablakon, tudja hogyan történnek a dolgok, minek hol a helye stb. Nemrég még nem volt ilyen ügyes. Aztán hirtelen minden megy.
Beszélni azért még luxus. Az apa az egyetlen beazonosítható szava, de az sem pont így hangzik (hehe, hogy finoman fogalmazzak). Szóval az apa: páp. Node, mi tudjuk, hogy az, és kész!
Már hetek óta szépen megáll kapaszkodás nélkül, és pár lépést megtesz, ha elengedjük.
Ez jól is van.
Na de az, hogy tegnap elengedtem a szoba egyik sarkában és nem állt meg a másikig, az már valami! Hihetetlenül stabilan végigszánkázott a szobán, megtéve (számoltam!) 19 lépést! Hmmm... Ez is jól van.
Amúgy szemmel láthatólag nem érdekli az egész, ő továbbra is a jól bevált térdensétálós módon közlekedik, mert az jóóóó! (Ja, meg a térdeinek is, amelyek már frankón bőrkeményedésesek az ilyen jellegű mozgástól. Viszont halál vicces, ahogy a térdein sétálva, kitolt hassal, mint egy Döbrögi, döcög a lakásban.)
Jaaaa, hogy a kacsa... Na azt továbbra sem mutatja meg... Bakker a kis fikarcnyi nyuszi az megy, de a dromedár méretű sárga car, az neeem... Már azon gondolkodtam, hogy milyen ciki lesz, ha érettségin nem attól fog félni, hogy "úúú, csak ne József Attilát húzzam...", hanem "úúú, csak nehogy megkérdezzék, melyik a kacsa..."
Beszélni azért még luxus. Az apa az egyetlen beazonosítható szava, de az sem pont így hangzik (hehe, hogy finoman fogalmazzak). Szóval az apa: páp. Node, mi tudjuk, hogy az, és kész!
Már hetek óta szépen megáll kapaszkodás nélkül, és pár lépést megtesz, ha elengedjük.
Ez jól is van.
Na de az, hogy tegnap elengedtem a szoba egyik sarkában és nem állt meg a másikig, az már valami! Hihetetlenül stabilan végigszánkázott a szobán, megtéve (számoltam!) 19 lépést! Hmmm... Ez is jól van.
Amúgy szemmel láthatólag nem érdekli az egész, ő továbbra is a jól bevált térdensétálós módon közlekedik, mert az jóóóó! (Ja, meg a térdeinek is, amelyek már frankón bőrkeményedésesek az ilyen jellegű mozgástól. Viszont halál vicces, ahogy a térdein sétálva, kitolt hassal, mint egy Döbrögi, döcög a lakásban.)
Jaaaa, hogy a kacsa... Na azt továbbra sem mutatja meg... Bakker a kis fikarcnyi nyuszi az megy, de a dromedár méretű sárga car, az neeem... Már azon gondolkodtam, hogy milyen ciki lesz, ha érettségin nem attól fog félni, hogy "úúú, csak ne József Attilát húzzam...", hanem "úúú, csak nehogy megkérdezzék, melyik a kacsa..."
Tejes téma még mindig
Nos, most, hogy Esztike elérte a 13 hónapot és már több, mint egy hónapja próbálkozunk a babatejek különböző variációjával (elköltve ezekre a carokra már több, mint 5000 Ft-ot úgy, hogy a mosogatóba öntöm minden nap), vasárnap korunk mérgével, a tejjel szennyeztem be gyermekem bélrendszerét.
Aztán belevetettem magam a témába, túlélési esélyek után kutatva, és iszonyú megállapításokra leltem.
Egyrészt az allergia. - Oké, ezen asszem túl vagyunk, semmi extra tünetet nem tapasztaltam.
Másrészt a veséket megterheli a tej nátriumtartalma. - Na bakker, az a 30 mili, amit ebből legalább hajlandó elfogyasztani, az talán nem nyírja ki a szegénygyermek veséjét.
Van valami bibi az emésztőrendszerrel, meg az immunológiai éretlenséggel, de ezt az agyam már nem vette be.
Meg a fő érvem, amire sokat gondolok, (és nyugtatgatom vele magam), hogy a babatejezés az elmúlt évek sajátossága, és én spec. soha nem hallottam korábbról tehéntejmérgezés következtében elromlott veséjű dedekről, vagy autoimmun betegséget a tehéntejtől elkapó kisgyermekekről...
Igazából egy éves kor alatt tilos, egy éves kor felett meg lehetőleg ne adjuk. És nálunk a "nem tehéntejezésre" nincsen lehetőség. Szóval ígyjártunk mi...
Megmértem pár napja egy reggeli szopit- 50 g. Ez reggel és este max 100 g. És érzem, hogy a mennyisége folyamatosan csökken.
Eszik emellé joghurtot, olyan 100 g körül és kampec. Hol vagyunk továbbra is a javasolt 500 mili/nap tejalapú tápláléktól?
És ez a része jobban aggaszt...
Így amíg hajlandó azt a pár 10 millinyi tehéntej mennyiséget elfogyasztani, addig örülök neki, hogy legalább ennyi is landol benne...
Továbbra is próbálkozom a babatejjel. Hátha egyszer megunja és megiszik egy egész vödörrel belőle, mert ez lenne az optimális megoldás, de ha nem, akkor meg ne kelljen már azon aggódnom, hogy semmiféle tejes dolog nem landol a gyomrában.
Na pont. Nem gondoltam, hogy pont én járok majd így a tejjel, de igazából kicsit megkönnyebbültem és ma már krumplifőzeléket evett Esztim, megjegyzem nagyon lelkesen!
Aztán belevetettem magam a témába, túlélési esélyek után kutatva, és iszonyú megállapításokra leltem.
Egyrészt az allergia. - Oké, ezen asszem túl vagyunk, semmi extra tünetet nem tapasztaltam.
Másrészt a veséket megterheli a tej nátriumtartalma. - Na bakker, az a 30 mili, amit ebből legalább hajlandó elfogyasztani, az talán nem nyírja ki a szegénygyermek veséjét.
Van valami bibi az emésztőrendszerrel, meg az immunológiai éretlenséggel, de ezt az agyam már nem vette be.
Meg a fő érvem, amire sokat gondolok, (és nyugtatgatom vele magam), hogy a babatejezés az elmúlt évek sajátossága, és én spec. soha nem hallottam korábbról tehéntejmérgezés következtében elromlott veséjű dedekről, vagy autoimmun betegséget a tehéntejtől elkapó kisgyermekekről...
Igazából egy éves kor alatt tilos, egy éves kor felett meg lehetőleg ne adjuk. És nálunk a "nem tehéntejezésre" nincsen lehetőség. Szóval ígyjártunk mi...
Megmértem pár napja egy reggeli szopit- 50 g. Ez reggel és este max 100 g. És érzem, hogy a mennyisége folyamatosan csökken.
Eszik emellé joghurtot, olyan 100 g körül és kampec. Hol vagyunk továbbra is a javasolt 500 mili/nap tejalapú tápláléktól?
És ez a része jobban aggaszt...
Így amíg hajlandó azt a pár 10 millinyi tehéntej mennyiséget elfogyasztani, addig örülök neki, hogy legalább ennyi is landol benne...
Továbbra is próbálkozom a babatejjel. Hátha egyszer megunja és megiszik egy egész vödörrel belőle, mert ez lenne az optimális megoldás, de ha nem, akkor meg ne kelljen már azon aggódnom, hogy semmiféle tejes dolog nem landol a gyomrában.
Na pont. Nem gondoltam, hogy pont én járok majd így a tejjel, de igazából kicsit megkönnyebbültem és ma már krumplifőzeléket evett Esztim, megjegyzem nagyon lelkesen!
Pukli
Tegnap anya segedelmével megszereztem életem első igazi pukliját.
Gondoltam anya biztosan tart, miközben az overállomat rángatja fel, de tévednem kellett...
Így egy ügyes előreborulással fejjel nekicsapódtam a pelenkázókomód szélének. Hát jól éppen nem esett, bőgtem, mint az állat, de most van egy nagy vagány piros folt a homlokomon. A jóság jele, ahogyan ez ugye a klasszikus...
Gondoltam anya biztosan tart, miközben az overállomat rángatja fel, de tévednem kellett...
Így egy ügyes előreborulással fejjel nekicsapódtam a pelenkázókomód szélének. Hát jól éppen nem esett, bőgtem, mint az állat, de most van egy nagy vagány piros folt a homlokomon. A jóság jele, ahogyan ez ugye a klasszikus...
2010. márc. 8.
Vasárnap
Na a tegnapi nap is kafa volt!
A lényeg: reggel arra keltünk, hogy valami köcsögnek vasárnap reggel hétkor támadt kedve elköltözni. Persze kamion az ablakunk alatt, a lécsőházi zajokról meg ne is meséljek... Anyjukat elszidtam keményen, de csak úgy szolidan magamban.
Aztán paradicsomos krumpli hegyek Esztipocakban ebédre, amivel végtelenül elégedett voltam, majd délutáni alvás.
Amely alvás eltartott majdnem 3 órán át.
Ez nagyon király volt, mert Laci a héten szabin van és elterveztük, hogy Avatart megnézzük DVD-n. Még röhögtünk is, hogy vajon hány napig fogjuk nézni? Mivel két és fél órás a film, így minimum 2 délutánnal számoltunk.
Na, a mi drága Eszterünk hagyta, hogy egyben lenyomjuk.
A film amúgy szerintem nem volt nagy szám. Vagyis nem volt rossz, lehet, a moziélmény dobott volna rajta még egy-két pontot a saját besorolásunkon, de így... Mindegy, végtelenül boldogok voltunk, hogy egyben megnéztük.
A boldogság egészen este negyed 10-ig tartott, amikor is -ahogyan sejthető volt- Eszti nem pont az alvás felé vette az irányt. Sőőőőt... Ezer éve nem volt olyan, hogy ne feküdt volna le normális időben, de tegnap úgy kellett lelőni este 10-kor.
Addig meg a "sikítva viháncolok a kiságyban" műsor ment! Há' cuki volt, csak én már szerettem volna inkább lefeküdni, mint őt hallgatni, ahogy berreg!
Amúgy napok óta nagyon rosszul alszik. Sokat sír álmában, ami tök gáz, mert ott szoktam tötyörögni az ágya mellett, hogy akkor most mit csináljak: keltsem fel, hogy megnyugodjon, vagy hagyjam sírni, aztán majd megunja. A fene tudja, melyik a jobb. Mindenesetre hamarabb végzek, ha felveszem és kicsit megébred és úgy van visszaszunya.
A lényeg: reggel arra keltünk, hogy valami köcsögnek vasárnap reggel hétkor támadt kedve elköltözni. Persze kamion az ablakunk alatt, a lécsőházi zajokról meg ne is meséljek... Anyjukat elszidtam keményen, de csak úgy szolidan magamban.
Aztán paradicsomos krumpli hegyek Esztipocakban ebédre, amivel végtelenül elégedett voltam, majd délutáni alvás.
Amely alvás eltartott majdnem 3 órán át.
Ez nagyon király volt, mert Laci a héten szabin van és elterveztük, hogy Avatart megnézzük DVD-n. Még röhögtünk is, hogy vajon hány napig fogjuk nézni? Mivel két és fél órás a film, így minimum 2 délutánnal számoltunk.
Na, a mi drága Eszterünk hagyta, hogy egyben lenyomjuk.
A film amúgy szerintem nem volt nagy szám. Vagyis nem volt rossz, lehet, a moziélmény dobott volna rajta még egy-két pontot a saját besorolásunkon, de így... Mindegy, végtelenül boldogok voltunk, hogy egyben megnéztük.
A boldogság egészen este negyed 10-ig tartott, amikor is -ahogyan sejthető volt- Eszti nem pont az alvás felé vette az irányt. Sőőőőt... Ezer éve nem volt olyan, hogy ne feküdt volna le normális időben, de tegnap úgy kellett lelőni este 10-kor.
Addig meg a "sikítva viháncolok a kiságyban" műsor ment! Há' cuki volt, csak én már szerettem volna inkább lefeküdni, mint őt hallgatni, ahogy berreg!
Amúgy napok óta nagyon rosszul alszik. Sokat sír álmában, ami tök gáz, mert ott szoktam tötyörögni az ágya mellett, hogy akkor most mit csináljak: keltsem fel, hogy megnyugodjon, vagy hagyjam sírni, aztán majd megunja. A fene tudja, melyik a jobb. Mindenesetre hamarabb végzek, ha felveszem és kicsit megébred és úgy van visszaszunya.
Szülinapi képek
Az az igaz, hogy Lacit direkt kértem, hogy fotózzon már kölyköt a cukimuki ruhácskában, de nem tellett neki, csak két képre, azok is bénák...
Így az én képeim futnak ide...
Lecsekkolom, apa rendesen megborotválkozik-e...
Ide nekem a virág!
Papesz tortája: hordó formájú. Vajon mééér?
Így az én képeim futnak ide...
Lecsekkolom, apa rendesen megborotválkozik-e...
Ide nekem a virág!
Papesz tortája: hordó formájú. Vajon mééér?
Papesz 80. szülinap
Minden szuper volt!
Megjött 6 rakat rokonság, majd a fél délelőtt azt sem tudtam, hol a lyányom.
Ezzel csak annyi volt a bibi, hogy szerintem gyakran mások sem...
Amikor papeszt köszöntöttük, azért szóltam, hogy emberek, úgy lépkedni, hogy van egy kutyaméretű kislány a földön!
Persze szó sincs elhanyagolásról, mert rendesen körbe volt ujjongva egész nap, de a "sok bába közt elvész a gyerek" feeling néha bejátszott.
De cuki volt ez a lényeg. Mondjuk rendesen el volt szórakoztatva, így egy szava sem lehetett a kisangyalnak...
Aztán lefektettem egykor, és elmentünk étterembe. Az tök jó volt, mert ohne gyerek kajálhattam nagy nyugalomban végrevégre! Esztike meg akkorát szunyált, hogy arra ébredt fel, hogy hazaért a banda!
Délután elment mindenki, aztán mi is sétálni, de olyan büdös hideg volt, hogy befagyott az összes orrlyukunk, így hazajöttünk.
Megjött 6 rakat rokonság, majd a fél délelőtt azt sem tudtam, hol a lyányom.
Ezzel csak annyi volt a bibi, hogy szerintem gyakran mások sem...
Amikor papeszt köszöntöttük, azért szóltam, hogy emberek, úgy lépkedni, hogy van egy kutyaméretű kislány a földön!
Persze szó sincs elhanyagolásról, mert rendesen körbe volt ujjongva egész nap, de a "sok bába közt elvész a gyerek" feeling néha bejátszott.
De cuki volt ez a lényeg. Mondjuk rendesen el volt szórakoztatva, így egy szava sem lehetett a kisangyalnak...
Aztán lefektettem egykor, és elmentünk étterembe. Az tök jó volt, mert ohne gyerek kajálhattam nagy nyugalomban végrevégre! Esztike meg akkorát szunyált, hogy arra ébredt fel, hogy hazaért a banda!
Délután elment mindenki, aztán mi is sétálni, de olyan büdös hideg volt, hogy befagyott az összes orrlyukunk, így hazajöttünk.
2010. márc. 5.
A mai csoda nap!
Asszem Eszterciccet éjszaka elvitték, és valaki jobb minőségűt hoztak vissza... 
(Annyira jellemző, hogy csak erre a lehetőségre tudok gondolni....)
Ilyet én nem nagyon láttam az elmúlt napokban: tökéletes és kifogástalan a viselkedése. Nincs vinnyogás, unalom, szenvedés. Ma reggel elég korán kelt, már önmagához képest. Azóta egyszerűen eljátszik. Mindenhol. Jesszusom, ült a konyhában a habtapin és vagy 10 percig lapozgatta az újságját!
Heeee?
Én már annyi mindent csináltam ma, hogy csak na! Örülök is neki, mert ezer dolgom volt, mivel holnap lesz a papesz 80. szülinapja megbulizva nálunk. Mi étterembe megyünk, Laci meg Esztert altat. Na ezért csinálok is neki püspökkenyeret, meg holnap rakott krumplit.
Igazából nem is nagyon tudtuk volna megoldani, hogy a délutáni alvása idején étteremben lógjunk összcsaládilag, mert Eszti vagy visnyogna a fáradtságtól, de semmiképpen nem hagyna engem nyugodtan enni. Voltaképpen nem nagyon van nyugodt étkezésem már hónapok óta.
Reggelit együtt eszünk. Neki gyártom a falatkákat, én meg eszem a megmaradt kenyérhéjat (ja, igazi anyasors...), ebédre meg vagy eszik rendesen és utána eljátszik egy kicsit, vagy nem, és rángatja a lábamat, hogy adjak már neki is abból, amit én eszek. Vacsorát nem eszek így a normális étkezéseimről ennyit (még a híradó alatti narancsom egy részét is elkunyerálja)... Szóval nem kell meglepődni, de várom a szombatot!
Ma odáig is eljutottam, hogy amellett, hogy mostam, fürdőszobát takarítottam, port töröltem, vasaltam, előkészítettem még a püspökkenyér hozzávalókat is, felkockázva, kimérve. Megfőztem a Márti-féle tarhonyalevest, ami furcsa mód teljesen besűrűsödött... De nekem még ez is kapóra jött, mert Laci nyúz már megint (néha ez így fellángol nála), hogy csináljak neki tarhonyát vagy lebbencset. Na ez a leves most pont tarhonya állagú! Yesss!
Ez is kipipálva! (Ezek után nem kell megkérdezni, hogy Eszterünk vajon mit étkezett ebédre... Jólvannna, de kitúrtam belőle a szalonnadarabkákat... 
)
(Annyira jellemző, hogy csak erre a lehetőségre tudok gondolni....)Ilyet én nem nagyon láttam az elmúlt napokban: tökéletes és kifogástalan a viselkedése. Nincs vinnyogás, unalom, szenvedés. Ma reggel elég korán kelt, már önmagához képest. Azóta egyszerűen eljátszik. Mindenhol. Jesszusom, ült a konyhában a habtapin és vagy 10 percig lapozgatta az újságját!
Heeee?Én már annyi mindent csináltam ma, hogy csak na! Örülök is neki, mert ezer dolgom volt, mivel holnap lesz a papesz 80. szülinapja megbulizva nálunk. Mi étterembe megyünk, Laci meg Esztert altat. Na ezért csinálok is neki püspökkenyeret, meg holnap rakott krumplit.
Igazából nem is nagyon tudtuk volna megoldani, hogy a délutáni alvása idején étteremben lógjunk összcsaládilag, mert Eszti vagy visnyogna a fáradtságtól, de semmiképpen nem hagyna engem nyugodtan enni. Voltaképpen nem nagyon van nyugodt étkezésem már hónapok óta.
Reggelit együtt eszünk. Neki gyártom a falatkákat, én meg eszem a megmaradt kenyérhéjat (ja, igazi anyasors...), ebédre meg vagy eszik rendesen és utána eljátszik egy kicsit, vagy nem, és rángatja a lábamat, hogy adjak már neki is abból, amit én eszek. Vacsorát nem eszek így a normális étkezéseimről ennyit (még a híradó alatti narancsom egy részét is elkunyerálja)... Szóval nem kell meglepődni, de várom a szombatot!
Ma odáig is eljutottam, hogy amellett, hogy mostam, fürdőszobát takarítottam, port töröltem, vasaltam, előkészítettem még a püspökkenyér hozzávalókat is, felkockázva, kimérve. Megfőztem a Márti-féle tarhonyalevest, ami furcsa mód teljesen besűrűsödött... De nekem még ez is kapóra jött, mert Laci nyúz már megint (néha ez így fellángol nála), hogy csináljak neki tarhonyát vagy lebbencset. Na ez a leves most pont tarhonya állagú! Yesss!
Ez is kipipálva! (Ezek után nem kell megkérdezni, hogy Eszterünk vajon mit étkezett ebédre... Jólvannna, de kitúrtam belőle a szalonnadarabkákat... 
)
2010. márc. 4.
Nesze neked elvek!
Nos, én meg az elveim...
Tegnap jött a Reni, majd vele együtt elmentünk kávézni, ahol bevártuk a Krisztát is... És mivel kötöttem le Eszterem figyelmét? 4 szem grissinivel (alias sajtos rudacska)... Júúúúj... Egyszerűen képes voltam úgy elmenni Esztivel kávézni, hogy nem vittem neki játékot. No comment!
Amúgy is anyák gyöngye effektusom volt, ahogy mindig. Szóval én próbáltam rendesen felöltöztetni... Mégis a lányok felváltva húzogatták szinte automatikusan Eszti zokniját felfele, hiába mondtam, hogy kár erőlködni, mert a zokni két számmal kisebb, mint a lába, ezért nem megy fel rendesen.
De esküszöm, vettem neki egy pár mérete zoknit (amúgy amik a mérete, azoknak olyan laza a gumija, hogy mindig elhagyja/letépi őket).
Tegnap jött a Reni, majd vele együtt elmentünk kávézni, ahol bevártuk a Krisztát is... És mivel kötöttem le Eszterem figyelmét? 4 szem grissinivel (alias sajtos rudacska)... Júúúúj... Egyszerűen képes voltam úgy elmenni Esztivel kávézni, hogy nem vittem neki játékot. No comment!
Amúgy is anyák gyöngye effektusom volt, ahogy mindig. Szóval én próbáltam rendesen felöltöztetni... Mégis a lányok felváltva húzogatták szinte automatikusan Eszti zokniját felfele, hiába mondtam, hogy kár erőlködni, mert a zokni két számmal kisebb, mint a lába, ezért nem megy fel rendesen.
De esküszöm, vettem neki egy pár mérete zoknit (amúgy amik a mérete, azoknak olyan laza a gumija, hogy mindig elhagyja/letépi őket).
Mai menü
1. verzió - cékla ---- caaaar,
2. verzió - kuszkusz ---- caaaar,
3. verzió - kuszkusz leöntve tejföllel ---- 10 kanál,
4. verzió - tészta leöntve tejföllel ---- 5 kanál.
Amúgy gyerek szenved, már alvásidő lenne, de mit csinálunk? Várjuk a kiba* Family Frostos autót, hogy elhúzzon már, mert addig nem teszem le aludni...
Most hallom, hogy erre jár, talán 10 perc múlva ide is ér... Grrrr...
2. verzió - kuszkusz ---- caaaar,
3. verzió - kuszkusz leöntve tejföllel ---- 10 kanál,
4. verzió - tészta leöntve tejföllel ---- 5 kanál.
Amúgy gyerek szenved, már alvásidő lenne, de mit csinálunk? Várjuk a kiba* Family Frostos autót, hogy elhúzzon már, mert addig nem teszem le aludni...
Most hallom, hogy erre jár, talán 10 perc múlva ide is ér... Grrrr...
2010. márc. 3.
Még mindig alszik.
Értjük, hogy ott a bárány, de muti meg a tavaszi letépős sapidaaaat!!
Naaa, muti meg rendesen!
Annyira cuki ez a sapi, még ősszel szerváltuk a Tescóból, és akkor még tök nagy volt rá! Most meg...
Naaa, muti meg rendesen!
Annyira cuki ez a sapi, még ősszel szerváltuk a Tescóból, és akkor még tök nagy volt rá! Most meg...
Éjszakai őrület
Igen, ez voltam én...
Kezdek elszokni az éjszakázástól. Legutóbb talán pénteken kelt fel éjszaka. Így ma éjjel, amikor éjfélkor felsírt, automatikusan keltem fel, mentem be hozzá, ahol állldogltam egy ideig rájőve, hogy nem is szoktam az első sírásra kimászni az ágyból, mert csomószor visszaalszik magától. Ahogyan most is. Jól van, luftot lőttem.
Egy körül szerintem még nem aludtam vissza olyan mélyen, így Laci horkol, én költözöm a kanapéra.
Háromkor sírás, bementem, és az ágyon üldögélt, visszafektettem.
Ötkor sírás, amire újra automatikus ágyból ki, gyerekszobába be... Ahol Esztike addigra békésen szunyókált újra... Én hülye.. Megint elfelejtettem várni...
Hétkor Laci el, én felkeltem, hiszen már úgyis nemsokára ébred (tegnap korábban fektettem, hogy ma, ha jön Reni, hamarabb fektethessem le délutánira), mondanom sem kell, hogy még mindig alszik.
Ennyit a kiszámíthatóságról, meg rólam...
Kezdek elszokni az éjszakázástól. Legutóbb talán pénteken kelt fel éjszaka. Így ma éjjel, amikor éjfélkor felsírt, automatikusan keltem fel, mentem be hozzá, ahol állldogltam egy ideig rájőve, hogy nem is szoktam az első sírásra kimászni az ágyból, mert csomószor visszaalszik magától. Ahogyan most is. Jól van, luftot lőttem.
Egy körül szerintem még nem aludtam vissza olyan mélyen, így Laci horkol, én költözöm a kanapéra.
Háromkor sírás, bementem, és az ágyon üldögélt, visszafektettem.
Ötkor sírás, amire újra automatikus ágyból ki, gyerekszobába be... Ahol Esztike addigra békésen szunyókált újra... Én hülye.. Megint elfelejtettem várni...
Hétkor Laci el, én felkeltem, hiszen már úgyis nemsokára ébred (tegnap korábban fektettem, hogy ma, ha jön Reni, hamarabb fektethessem le délutánira), mondanom sem kell, hogy még mindig alszik.
Ennyit a kiszámíthatóságról, meg rólam...
Séta a tavaszban
Tegnapelőtt ragyogó napsütés, juhéjj, így romboltunk sétálni már viszonylag korán (3 körül, amint felkelt).
Az eredmény:
- Tavaszi sapka fejen nem maradhat. (Nem kötős, csak ráhúzós, erre persze Eszti két másodperc alatt rájött),
- Folyamatos izgalom, hogy ne a négysávos közepén hagyjuk el a kocsicipőt (amit nem lehet a lábára tenni rendesen),
Tegnap örültem, hogy újra overállban nyomjuk! Ide nekünk a hideget!
Amúgy, mivel a viszonylag korán indultunk, mert csak uzsi után szoktunk menni (1/2 4-4 körül), így kezébe kapott valami bolti sajtos csodát uzsonnára. Na egész úton ki voltam borulva, hogy ezt az atomsós és megcarokkal teli terméket zabálja (amelyet még amúgy sosem evett), ráadásul mint egy kisdisznó, úgy nézett ki utána. Ki kellett ráznom az egész gyereket a morzsahegyből... Szóval én többet nem adok neki, az tuti! Majd visszük a gyümölcsöt pohárban! (Óóóó, tudom, tudom.... Szegééény gyerek! )
Az eredmény:
- Tavaszi sapka fejen nem maradhat. (Nem kötős, csak ráhúzós, erre persze Eszti két másodperc alatt rájött),
- Folyamatos izgalom, hogy ne a négysávos közepén hagyjuk el a kocsicipőt (amit nem lehet a lábára tenni rendesen),
Tegnap örültem, hogy újra overállban nyomjuk! Ide nekünk a hideget!
Amúgy, mivel a viszonylag korán indultunk, mert csak uzsi után szoktunk menni (1/2 4-4 körül), így kezébe kapott valami bolti sajtos csodát uzsonnára. Na egész úton ki voltam borulva, hogy ezt az atomsós és megcarokkal teli terméket zabálja (amelyet még amúgy sosem evett), ráadásul mint egy kisdisznó, úgy nézett ki utána. Ki kellett ráznom az egész gyereket a morzsahegyből... Szóval én többet nem adok neki, az tuti! Majd visszük a gyümölcsöt pohárban! (Óóóó, tudom, tudom.... Szegééény gyerek! )
2010. márc. 1.
Babatejben utazunk...
Most, miután kb. egy hónapja nem iszom meg a babatejet, anya megvette a vaníliásat. Hátha...
Na be is jött neki, tegnap este megittam vagy 100 milit belőle.
Persze anyával el is szaladt a ló, aztán úgy gondolta, hogy majd nyilván, ha hajnalban felébredek, akkor is babatejet fogok inni.
Hát persze...
Bepróbálkozott, de mondtam neki: "Na ne szívassál már, hoci a cicit, aztán már húzom is a lóbőrt tovább, oksa?". És lőn... Aludtam is reggel 8-ig, így asszem anya felteheti a polcra a "hajnalban babatej" próbálkozásait...
Na be is jött neki, tegnap este megittam vagy 100 milit belőle.
Persze anyával el is szaladt a ló, aztán úgy gondolta, hogy majd nyilván, ha hajnalban felébredek, akkor is babatejet fogok inni.
Hát persze...
Bepróbálkozott, de mondtam neki: "Na ne szívassál már, hoci a cicit, aztán már húzom is a lóbőrt tovább, oksa?". És lőn... Aludtam is reggel 8-ig, így asszem anya felteheti a polcra a "hajnalban babatej" próbálkozásait...
A kölyök...
..meg köszöni szépen él és virul.
A hétvégén elléptünk Lacival étterembe, amíg anyu vigyázott a cicóra. Persze, mert anyu képes volt ezért Pestről leutazni... Aztán az is természetes állapot, hogy lefektettem Esztit olyan 1 óra körül és a kajával már 3/4 3-ra végeztünk. De nem mentünk haza (bakker, anyu még a végén kirakott volna minket a lakásból, ha még akkor hazaérünk, amikor onokája még alszik...
), így elmentünk kávézni, aztán még a Malomba csámborogni. Így is, amikor hazaértünk, akkor még csak 40 perce volt fent, így anyu nyümmöghetett rajta, hogy maradhattunk volna még. Ja, de hoool?
Az étterem meg szerintem Kecskemét legpuccosabbja (Bagatell a színház mellett), na olyan is volt a kaja... Naggyon tökkéletes!
Így asszem a szombati nappal véget ért a 10 éves évforduló ünnepségsorozata!
Eszti amúgy tündibündi volt szombaton anyunak, vasárnap már kevésbé a másik mamáéknak. Reméltem, hogy a Hajnival majd ellesz, mert őt szereti megmászni meg stb, de nem nyertünk, engem akart. Jóvan. Ezvan.
A hétvégén elléptünk Lacival étterembe, amíg anyu vigyázott a cicóra. Persze, mert anyu képes volt ezért Pestről leutazni... Aztán az is természetes állapot, hogy lefektettem Esztit olyan 1 óra körül és a kajával már 3/4 3-ra végeztünk. De nem mentünk haza (bakker, anyu még a végén kirakott volna minket a lakásból, ha még akkor hazaérünk, amikor onokája még alszik...
), így elmentünk kávézni, aztán még a Malomba csámborogni. Így is, amikor hazaértünk, akkor még csak 40 perce volt fent, így anyu nyümmöghetett rajta, hogy maradhattunk volna még. Ja, de hoool? Az étterem meg szerintem Kecskemét legpuccosabbja (Bagatell a színház mellett), na olyan is volt a kaja... Naggyon tökkéletes!
Így asszem a szombati nappal véget ért a 10 éves évforduló ünnepségsorozata!
Eszti amúgy tündibündi volt szombaton anyunak, vasárnap már kevésbé a másik mamáéknak. Reméltem, hogy a Hajnival majd ellesz, mert őt szereti megmászni meg stb, de nem nyertünk, engem akart. Jóvan. Ezvan.
Lost mega 4400
Most, hogy vége lett a 4400-nak tegnap (vagyis minden este egy-egy részét néztük meg), mára aludtam rá egyet, és jól bepörögtem rajta.
Mert nekem azért kellett egy éjszaka, hogy feldolgozzam, hogy a dolognak az a tipikus vége lett, hogy "vagy igen vagy nem", vagyis ráhagyjuk a nézőre gondoljon, amit akar. (Az az érzésem, Laci ezt a fajta befejezését már tegnap vágta, de nekem ugyebár GYES-es agy... Na! )
Ha ezek után a Lost befejező évadjának az lesz a vége, hogy kiderül, az egész a bolygók bizonyos állása miatt bekövetkezett kollektív látomás, akkor tökön lövöm magam... És írok a készítőknek (tudjátok, mint a "támasszák fel Bobby-t!" a Dallasban)!
(Amúgy meg csak zárójelben jegyzem meg, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ennyi évad után még saját maguk a forgatókönyvírók képben vannak, hogy ki, mikor, melyik idősíkban, mit csinál...) De mi akkor is imádjuk!
No, máris jobban érzem magam... A kölyök...
Mert nekem azért kellett egy éjszaka, hogy feldolgozzam, hogy a dolognak az a tipikus vége lett, hogy "vagy igen vagy nem", vagyis ráhagyjuk a nézőre gondoljon, amit akar. (Az az érzésem, Laci ezt a fajta befejezését már tegnap vágta, de nekem ugyebár GYES-es agy... Na! )
Ha ezek után a Lost befejező évadjának az lesz a vége, hogy kiderül, az egész a bolygók bizonyos állása miatt bekövetkezett kollektív látomás, akkor tökön lövöm magam... És írok a készítőknek (tudjátok, mint a "támasszák fel Bobby-t!" a Dallasban)!
(Amúgy meg csak zárójelben jegyzem meg, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ennyi évad után még saját maguk a forgatókönyvírók képben vannak, hogy ki, mikor, melyik idősíkban, mit csinál...) De mi akkor is imádjuk!
No, máris jobban érzem magam... A kölyök...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)