Őszi szünetes szerepek

Pár napja/hete Petikém olyan édesen elvan, mint a tök. Már pont beleéltem magam, hogy ez így marad örökre (vannak vágyaim, na!), de az elmúlt napokban megint rendre nyávog.
Olyannyira, hogy Eszti, a szokásos -éppen cirkuszos- szerepjátéka alkalmával, megfelelő hangsúllyal úgy konferálta fel, hogy És akkor jöjjön  A Nyifogó L. Péter bohóc. Naugye, nemcsak nekem tűnik fel. :)
Pedig az elmúlt időszakban konkrétan egész nap eljátszott, itt-ott-amott, sokáig!

Ezen kívül viszont überbalhékirály lett a lelkem. Ha nem úgy van, ahogyan azt ő szeretné! Tolja neki a visítást! Mondjuk, amikor kiszedtük erőszakkal a Malomban a pénzbedobós játékautóból, hááát, sokan néztek...

Azért megkérdőjelezhetetlen, hogy ő a miniszerelmem... :)

A mosógépbe bekészített ruha újravegyült a szennyessel és egyéb fürdősjátékokkal.
(És a zuhanykabin sem üres. De azt már messziről látom, ha belepakol, ugyanis behúzza a játékokra a kabin ajtaját. )

Eszti is itthon nyaral most. Őszi szünet van. Minden nap elmondja, hogy milyen jó itthon, hogy nem kell oviba menni.
Nekem sincs ellenemre, tök jól elvagyunk, nagyon flottul mennek a dolgok kettejükkel. Pakolunk, játszunk, főzünk, alszunk.

Csak egyvalami rondít bele a büdös nagy idillbe: A szerepjáték.
Bevallom tökösen, leszívja az energiámat.
Eszti ugyanis olyan szinten belejött, hogy ki sem nyitja a szemét, már kezdi: Akkor most játsszuk azt, hogy...
És a nap folyamán én vagyok a kislánya, a doktornéni, a játszóházas néni, a buszos néni és miegymás. Elkészülök tőle.
Folyamatosan csiviteli a szerepnek megfelelő szöveget, nekem meg szintén azt kéne. Hát biztos létezik szuperanyu, akinek ez mosolyogva megy 24 órában. Nekem néha fogcsikorgatva.

Nem is nagyon tűnt fel eddig, mert megoszlott. Hétvégén mondjuk egész délelőtt Laci játszik velük (mert ezeknek a kölyköknek ilyen jódolguk van, amíg anya főz, apa tolja a kisautót, építi a Legót, színez és kirakózik), szóval akkor úgy felesben megy ez a "Játsszuk azt, hogy...."
De most töményen kapom.
Örülök persze, okosügyes rendben fejlődik, mert a szerepjáték kell.
Csak nekem nem annyira. :)
Hmm... sebaj, jön anyu csütörtökön... :P

Meg a kutya témához még egy kép. Csak mert cukik. Mindig.