Hosszú hétvége

Hát elég hosszú volt, el lehet hinni!
Laci már tegnap reggel kávézás közben azt mondta, már szívesen menne dolgozni. :)

Pénteken szegény Pepókirály megnyerte a Ventolin/ antibigyó kombót a gyerekorvosnál. Vagyis beteg.
Az is bakker olyan aranyos volt, sajnálkozott egy kört, hogy "de-nem-merem-megkockáztatni" és "muszáj-neki-felírnom", de aztán megbeszélte magával, hogy Peti igenis jól van ahhoz képest, hogy anno az immunológián felajánlottak neki egy ágyat "ha bármi van" esetére.

Különben nem gáz a gyerek, de tényleg...
... ha befogom a fülem.
De ha nem, akkor minden egyes lélegzetvételnél olyan hangja van, mint egy elcseszett Sokol rádiónak, és ez igenis ijesztő.
Amúgy általában jól elvolt az elmúlt napokban, nem volt más jele a betegségének, de tegnap pl. egész nap nyávogott.
Már alig várom, hogy megérkezzen az inhalátor, aminek a megrendelésén természetesen vagy 4 napot ültem (hogy "de biztos ez a jó választás?"), már rég itt lenne.

Emellé a kölyök mellé társult egy Eszter, aki az itthon töltött napok kényelmében olyan módon elszemtelenedett, hogy már mindenkit kihozott a béketűrésből.

Ő mostanában köszöni jól elvan hisztifronton, nem nagyon veri magát a földhöz, nem visít, csak néha itthon. Ő inkább besértődik és bevágja maga után az ajtót és hangosan sír, hogy biztosan meghalljuk. Meg ilyeneket alkalmaz.
Nade most! Hohóóó, szombaton pl. a Malomtól hazáig üvöltött az egggééész PetőfiS. utcán végig, pusztán azért, mert nem nézhette végig a táncos műsort a Malom közepén.
Nem jött, le volt maradva stabil 5 métert, ha közeledtünk visszafelé indult el, ha leszartuk hangosan bömbölt. Áááuhhhh.

És ez csak szeletke sztori.
Nem ehhez vagyunk szokva, leépültünk.

Ovi terén is már előjött rajta egy "csakazértsem" életérzés. Most az a gyanúm, hogy ha élete legjobb bulija lenne az oviban, akkor is fitymálóan azt mondaná, "deszarvolt".
Úgyhogy már annyira nem izgat, így annyira nem szívfájdító, hogy nem érzi jól ott magát, majd megszokja.
Tegnap már kezdte a szöveget: szerintem holnap reggelre folyni fog az orrom  meghogy: megint az a fránya ovi. De mondtam evvan babám, úgyhogy simán felkelt reggel és nulla balhéval, szövegeléssel elvonult a fránya oviba.
Mi meg ma pihenünk.