Vajon meddig bírjuk takony nélkül?

Eddig.

Na de előtte: ne mondja senki, hogy nincs elég olvasnivalója a leendő entellektüelleknek.

Élesebb szeműek és minket mindennapjainkban ismerőknek azonnal feltűnik két dolog:

a) miért lapul a porszívó a sarokban,
b) miért van otthon Eszti, amikor arról volt szó, hogy júl. végéig jár bölcsibe?

A válasz: óigenigen! Azéééé'!
Betegek.
Mondjuk Eszti annyira azért nemám. Két nap takony, a szokásos módon, de nem akartam már, hogy befertőzzön bárkit is csak azért, mert ő még 2 napig bölcsis. Úgyhogy nem vittük már a héten, szóltam Ancsának, hogy majd pénteken elvinnénk egy napra búcsúbulizni, osztcsókolom.

Pepó?
Vááá! Röviden és tömören.
Természetesen köhög, már a tüdején a cucc, és lapáttal üssetek, ha még egyszer azt állítom, defasza az Ambroxol (ma már 2* lehányt, többet hóttuti nem veszek, még ha oldja a trutyit, mint állat, akkorse!)

Úgyhogy heti programok lemondva, még az az egy szerencsém, hogy utolsóhónaposZubi tökös csaj és ennek ellenére eljön hozzánk. Meg annak ellenére, hogy a múlt heti fejlesztés helyett a hónapban holnap kell mennünk.
De ha most nem találkozom vele, akkor szerintem kb. újabb 2 év, úgyhogy remélhetőleg reggel már jön velünk tornára. Különben meg igenis bízom abban, hogy multi adag C vitamint adagolok 3 napja (ez az újabb tesztelésem), meg a piszokdrága biocuccok is megérkeztek, na de erről majd mesélek. (Attól a pocsolyaszerű fekete valamitől, amit Petinek rendeltem "ásványianyag pótlás" címszóval, na attól én is taccsközelbe kerültem.)

De biza nincs rinya: Peti majdnem egy hónapot bírt, Eszti meg majd' 1,5-öt, ráadásul legutóbb is ez a fajta két nap orrfolyása volt. Ez kifejezetten túlélhető.
(Peti azért gáz, és szabin van gyerekorvosunk.)

Viszont állat jól megvannak ketten együtt, ha Peti nyűglődik (ma azért ez rendesen megvolt), Eszti ugrik, szórakoztatja, böngyörgeti (vagyis kitekeri valamely testrészét, de ezmeg meg röhög neki, úgyhogy amíg nem recseg a gyerek, addig felőlem aztán lehet csinálni.). Jófejek együtt na!