Napi 3 pipa + péntekre 4

Ezek a tervek. 

Egy hajszál választ el attól, hogy hallgassak Gabira, aki szerint ránk férne egy feng-shui tanácsadás az egészség terén. (Lehet, ennyire gázul rendeztük be a legutóbbi felújításkor a lakást? Hát tény, hogy a hálóból rombol ki a csi, meg a WC teteje sincs lehajtva, ott is szökik, de most tényleg???)

Pepóka hétfőn egészségesnek nyilvánítva, szerdán du. már lázas. Borzalmas vergődős 3 nap.

Azt hiszem, ő is ilyen minőségben lesz lázas, dettó mint Eszti (vagyis fekszik-alszik-bőg-fekszik, de legalább a szomjúsága miatt sokat ügyesedett a pohárhasználat terén és nem iszik meg mást, csak a vizet. Vállveregetés nekem....).
Szombaton végül eljutottunk rendben a dédi 80. szülinapjára. (Péntek délután pont úgy állt a dolog, hogy lehet, ketten megyünk Esztivel busszal...) De nem, és nagyon jó volt, olyannyira, hogy Eszti haza sem jött velünk. Ott maradt anyuékkal, csak vasárnap hozták haza.  Tökre jellemző!

Már Peti betegsége közben a múlt héten Laci jelezte, hogy fáj a torka. Jóvanjóvan, majd nem fog.
Aztán nekem is fájt, de 2 nap múlva elmúlt. Laci viszont...

Fájt a torka, majd hétfőn már rekedt és köhög éééééés behabozva a tortát: tegnap reggel meséli, hogy összeragadt szemmel ébredt.
Mondom "anyáááám, az kötőhártyagyusza!", ő meg: "jajdenagyon okos van megint!"
Délután 3-ra az előző kijelentését egy halk "valószínűleg igazad van"-ra redukálta.
Miután kiművelte magát a webbetegen szólt, azonnal kerítsek orvost.

Kerítettem, elmentünk, kötőhártyagyusza. Nakurvajó. Ez szépen fertőző.
Hazajöttünk, megbeszéltük, hogy a gyerekek közelébe sem mehet, leszedtem a tegnap tisztán feltett törölközőket, magas hőfokon kimostam a cuccait (legszívesebben Lacit is kimostam volna min. 90 fokon.)

Úgyhogy tegnap óta Laci a kanapén ül-fekszik-nemszól pihenget, én meg újra gondolhatok arra, hogy de szar lehet egyedülálló, kétgyerekes anyának lenni.

Jók az esélyink amúgy. Idejében orvoshoz ment, már egy napja megy a szemcsepp, leszedtük a cuccait, gyerekekhez nem ér hozzá, közelükbe sem megy, nyitott ablak mindenhol. És 4 nap alatt meggyógyulhat.

Persze drágám azon a véleményen van, hogy ő akkoris ott fog pénteken a szálloda bárjában extradrága sört szopogatni, ha szétesik a torka (majd visz Lidocaint), meg ha nem lát fél szemére (van neki másik).
Mondom:
- Jóvanhülyegyerek, de ez fertőző. Ráadásul hogy fogsz vezetni?
- Hát amíg csak az egyik szemem a gáz, addig fél szemmel simán.

Úgyhogy a szállóvendégek egészsége érdekében reménykedünk, hogy péntekre igenis meggyógyul. (Gyógyulás után meg állítólag már nem fertőz.)

Így reggel felébredtem.
Nagy bátortalanul nyitottam az egyik szemem.... Kinyílt. A másikat... az is kinyílt. Egy pipa.
Kihoztam Esztit, persze alvó állapotban. Mondom neki, már az ágyunkban fekve, hogy "gyerkő, teszt van, nyílik a szemed?" Persze hogy nyílik! Két pipa.
Pepóka ébredt: dumadumaduma, reméltem, hogy csukott szemmel nem lenne olyan boldog. Három pipa.