Lagzis

Ahh, uhh, ahh! Na ilyen volt a Kriszti esküvője!

Lefogynom nem sikerült ugyan két nap alatt, mert nem tehetek róla, hogy Lacipapa szülinapi tortájából is ennem kellett, így amikor fotózkodtunk a párral úgy behúztam a hasam, hogy tökömfütty, begörcsölt, mint állat!

Egyrészt jó volt találkozni egy rakat emberrel, akivel pl. amióta eljöttem onnan (ja, ott melóztam a kölykök előtt), nem sikerült, másrészt a buli....

Bakker, ilyen frankó lagzit még nem pipáltam! Komolyan nem gondoltam volna, hogy még egyszer az életben eljutok egy ilyen igaziba! Igazi: Lajosmizsén tanyán, sátorban, marhasokaemberrel, ottfőzve a kaja, utálom a mulatóst, de az is állat volt. Szóval na, király volt az egész! :)

Mondjuk a csodakarkötőm kiszakította 2000 forintos Calzedonia harisnyámat, a szépruhám tökig volt leborítva pálinkával, a csodakarkötőm amúgy félúton elveszett, de amikor Orsit megtaláltam a kéréssel, miszerint ha lelnének buli után egy 10ezer dolláros(nak tűnő), (majdnem) igazi gyémántokkal kirakott csodát, akkor gondoljanak rám, de mondta, hogy a zenekar talált egyet, és igen, az én 10ezer dolláros gyémántkarkötőm volt.
És a homokot azóta takarítom a cipőmből. :)

Ami még újdonság: Kriszti franciahonba házasodott (vagy a franciaférj magyarhonba?), na mindegy. Szóval az én fejemben a franciákról nem igazán ez a kép élt. De amit az a mintegy 20 fős rokonság lebulizott: hát majdnem lefőzték a mulatósmagyar sztereotípiát. Ufff!

A srácokat -gondolom kiderült- nem vittük. Lajosmizséről nem lett volna értelme hazahozni őket, majd visszamenni, úgyhogy szombaton Esztit hazahozták a mamáék és itt is maradtak gyerekfelvigyázni. (Amilyen kellemetlen volt a "másnap" vasárnap, még jó, hogy voltak, elvitték megfuttatni délelőtt a kölyköket, meg mondjuk reggel, mire magamhoz tértem a bor(pálinka)gőzös állapotomból, ezek már szépen megreggelizve virítottak a konyhában.)

Összegezve, jajdekurvajóvolt! :)