Változtatni kell a nyaralási stratégiánkon!

Elmentünk, megjöttünk, de hogy én ezekkel soha többet sehova!!! :D Anyámborogass!

Indultunk Pestre szombaton reggel. De már szó szerint indultunk....
Cserélem a pelust Peppnél és látom ám, hogy valami gáz van a kukival! Mondom affene, miaszarez? Valami kis fehér trutty jött belőle (és nem, nem vagyok hülye, nem a popsikrém volt).
Azonnal sokkos állapotba kerültem, hogy basszakutya, biztos húgyúti fertőzés vagy gomba, de az ügyeletre el kell vinni, ott valami szombati melótól alulmotivált vadbarom rányomja az antibiót ha kell, ha nem. Úristen, miért szombatoooon???
(Én azért már nem sok tünettől tudok sokkolódni, de ez most keményen az a téma volt!)

Felhívtam anyut, hogy gáz van, nem megyünk sehova sem!
Ő halkan megjegyezte, hogy a fiúknál előfordul.
Én morogtam kettőt, hogy az én gyerekemnél 2,5 év alatt semmi ilyesmi nem fordult elő, úgyhogy hagyjon a nagy élettapasztalatával!
Erre ő nagy bölcsen visszavonult.
Rámordultam azért még egyet, hogy derítse ki az ügyeletet Pesten, mert leadjuk Esztit neki és visszük a Petit oda.
Erre aztán már Laci verte ki a hoppot, hogy ő aztán biztos nem fog 2 órát várni Pesten az orvosra, itthon visszük el! Mert itthon ő mindig végzett fél óra alatt! (A "mindig" alatt ő természetesen azt az egyetlen alkalmat értette, amikor Esztit elvitte, mert a láza egyszer szombatra megdöngette a 40-et és fájt a füle is) és különben is Laci szerint senki nem megy sehova, le van szarva! Elege van!

Nekem is!

Úgyhogy elindult a vita arról, hogy ki az idiótább és ki az, aki rohadtul nem tudja megoldani a helyzetet. És már majdnem eljutottunk ahhoz a részhez, hogy egyébként ki is akart kettőnk közül jobban gyereket, amikor bevillant....
...hogy mondjuk telefonálok egyet az ügyeletre.
Ott kiderült, hogy egyrészt nem kell bevinni a kölyköt, mert túl fogja élni sima kukacfertőtlenítéssel és kamillás fürdővel.
Másrészt az istennő doktornőnk éppen  most ment el. Így azonnal felhívtam mobilon és mázli: felvette... És elmondta ugyanezt. És nempara és csak egy kis gyulladás, és részletesen hogyan kezeljük.
Éljenéljen! Röpke bőröndbehajigálás után indulunk!
Kifejezetten jók voltunk, mert azt a részt ki is hagytuk, hogy még 20 percig üvöltözzünk egymással a kocsiban. Úgyhogy Laci rám nézett, megállapította, hogy "akinek nincs gyereke, az rohadtul nem ért semmit! Pláne az elindulásokról..." És én beterülve az autósülésbe igazat adtam neki. :)

Pest. Még pont beestünk időben a Cirkusz elé, Eszti nagy vigyorral vonult el a mamáékkal. Petivel elmentünk. Mire megérkeztünk anyuékhoz kiabálta, hogy kakiltam. Majd egy fél óra múlva megint és megint és... aznap kb. 15*. Fasza, most meg fosik! És még el sem telt a nap...
Este már ott voltunk, hogy ez bakker marad a mamánál Pesten. Ezzel a kis fostalicskával kizárt a wellness!

És még nem is a lelkiismeretem volt a legnagyobb baj, hanem, hogy láttam anyu teendőinek listáját az elkövetkezendő napokra. Hát csak ne csesszek már ki vele! Meg hát szegény Petike!
Szegény Petikének vettem egy Legó rendőrautót a bűntudattól vezérelve (mondjuk ő szerintem pont fosik rá -szó szerint-, hogy hol nyaral...), de így legalább ma vehettem Esztinek is egy kb. akkora Legót. Mert az meg kiszúrja a rendellenességet a fa alatt ez ügyben, az tuti. :)
Merthogy Petike kapott 12 órát.
És élt vele.
Magam sem hittem el, hogy másnap minössze 2 kakker volt, az is rendben...
Így Legóautó megy a fa alá.

És végül négyesben nyaraltunk.

Az rendben is volt, már néha étkezni is lehetett tőlük normálisan. Bár Petit ne szépítsük, ő minden körülmények között egy übergáz! Hát itt se volt kutya (ki a vízből, be a vízbe, nemakarok vízbe, menjünk a vízbe, eszek, nemeszek, kérek husit, nemkérek husit, kéket, sárgát, nemakaroooook!!!!)

Ráadásul első nap nem volt utazóágyunk. Egyszerűen elfogyott a szállodában. A miénket meg nem vittük. És így Pepp a földön aludt egy matracon (azt ugye vittünk Esztinek, de ő meg kapott normál pótágyat). Azt hittem, ez maga lesz a a "lehetetlen küldetés", de nem az volt.  Sőt!
Peti 10 perc alatt elaludt az ágyam mellé letett matracon és egyszer sem riadt fel éjjel. (Pedig idegen helyen mindig fel szokott). Igaz, egyszer elcsíptem, amint éjjel 1-kor négykézláb a szobaajtó felé iszkolt, de ahogy megfogtam és visszatettem, aludt. Cuki volt. :)

Aztán másnap is szépen aludtak volna (akkor már Peti utazóágyban), ha Eszti nem kap egy csinimini kruppos rohamot úgy éjjel 2 tájban. (Nincs adventi wellness krupp nélkül. Tavaly ugye Peti kruppolt be Siófokon. Eszti meg nem is az a fajta, egyszer volt neki hasonlója, de az is már most 4 évesen). Úgyhogy szerencsére egyáltalán nem volt vészes, dehát ugatott, és nekem nem volt eszemben, hogy kirakjam az ablakba (mert egyáltalán nem fulladt, én meg balfék módon csak későn tettem össze a történetet). Úgyhogy ez aztán csitult is egy óra múlva. És legközelebb már csak reggel negyed 7-kor köhintett egyet. De arra már Peti felkelt....

Visszaúton beugrottunk Stonyára a dédiékhez is ebédre, szóval sokminden jó is történt. El ne képzeljétek, hogy horrornyaralás volt, mert egyértelműen élvezet volt, de ezek a sztorik! Ahhh! :)

Ezek miatt hóttuti, hogy többet nem! Évi egy nyaralás nyáron, aztán szevasz! Amúgyis már lassan vége a lastminute, extraáras utaknak, hiszen Eszti már az 5-öt tölti (eddig sosem fizettünk érte, de ennyi idősen már a legtöbb helyen kell. Kivéve a nagy szállókat, ott 6 éves korig ellavírozunk velük.)
Úgyhogy ezen túl nyáron nyaralunk (télen krupposak lesznek a gyerekek), csak nagy szállóba megyünk (a korhatár miatt) és csakis olyan helyre, ami lemondható az érkezés előtti 24 óráig (és ezt a részt nem is indoklom :D )!