Az asztalos

Azt sokan szokták kérdezni, hogy amúgy hogy áll a gyermek elméje. (Szoktam mondani, hogy ilyen gézengúz ded mellett az én elmém a kérdés, de azért köszi jól. :) )

Ma olyan jó élmény volt fejlesztésen, amikor Peti odament az ajtóhoz, bekopogott (kop-kop-kop) és miután kinyitották neki, berontott, körbenézett, felsétált a rámpára, majd vissza, és akkor azt mondta Tünde, hogy "na akkor most mit is fejlesszek rajtad?"
Mondtam neki, hogy azt, hogy szót fogadjon, az kifejezetten egy jó dolog lenne...

Már én is sejtettem, hogy kb. az év vége miatt vagyunk még nála (ő kifejezetten mozgásfejlesztéssel foglalkozik a stabil járásig). De ez akkor is jó volt.

Alapvetően szegény gyerek nem járt túl jól velem a fejlesztődés terén, ugyanis akármit teszek magammal, akkor is állandóan figyelem, tesztelem, fejlesztősen játszom vele, sokszor úgy is beszélek hozzá. Ez ügyben nem tudom megerőszakolni magam. Hogyan is tudnám, ha kb. tudom, mit hogyan kell működnie ennyi idősen? Akkor azt nem tudom elnyomni, ha látom, hogy mondjuk nem csinálja.

Eddig nem is tapasztaltam semmi extrát (a mozgásfejlődés lassúságán kívül), meg is voltam nyugodva.
De azért mégis van valami belassulása. Ami először elszomorított, majd Laci hülye beszólása miatt azóta is mindig erre gondolok és már nem bánt. Laci szerint ugyanis: "Mit akarsz már tőle? Nézzél rá! Asztalos. "
Egyszerűen azóta is vigyorognom kell ezen és ez az apró hiányosság, ami lemaradásnak értékelhető már nem is bánt.
Tünde játékain keresztül tűnt csak fel, hogy Peppnek nem nagyon megy: a különböző színek, formák világa. Nem tudja pl. összepárosítani a színeket, kiválogatni, az anyagokat összetenni a minta alapján vagy klasszikusan a formabedobós cuccok sem működnek jól a kezében. Úgy érzem, hogy ez kifejezetten ugyanannak a gondolkodásmódnak a belassultsága. Nem vagyok szakember, szal lehet hülyeség, de annyira egy kategóriának tűnik nekem.
Meg hogy emiatt valószínű nem is érti, mit akarunk tőle, le is pattint az ilyen játékoktól 5 percen belül.  Ez az irányított játék finoman szólva sem a kedvence, nem csinálja.
Közben a többi dolog megvan: tornyot épít, lebont stb. Gyöngyöt fűzött ma délelőtt (fagyöngyöt fapálcára), vágta, hogy a lyukon keresztül kell felfűzni, hogy két ujjacskával fogjuk a golyókat (a finommotorikát is figyelem ám. :) ). Úgyhogy számomra ennyi lemaradás érzékelhető eddig.

Egyéb tekintetben -szerintem kb. ügyes.
Pl. nagy vesszőparipám a beszédértés. De ha rengeteg szót használ, akkor nyilván érti a nagyját.
Meg hát a tesztjeim... :) Már simán válaszol az olyan kérdésekre, mint: "Hova ment Eszti?" Obi (ovi), vagy "Apa hol van?" gogo (dolgozni). "Ki volt itt délelőtt? Kivel játszottál?" Baba, Goji (Ez amúgy olyan cuki volt ám Enikő, még ma is megütögette a bejárati ajtót Goji felkiáltással. :) Ez Dóri, csakhogy mindenki értse. :) )
Nagyon csúnyán beszél ám, ez látszik is a fent leírtakon, vagyis én, mint a tolmácsa, alapvető követelmény vagyok mellé, de Tünde szerint ez ebben a korban még nem számít (mondjuk nem használja a s, sz, zs stb betűket).
De emellé szinte mindent mond, ezermillió szót, kifejezést használ és elénekli, hogy hita-paita. (Vagyis a "palintával" az első 3szótagos szavát is elkezdte használni.)

Itt voltak ugye Enikőék tegnap, ez nagy szerencse nekem, mert kedvemre hasonlítgathattam Pepót egy korosztályos, alap gyerekkel. (Neeeehheeem érdekeeel, hogy ilyet nem illik elköveti szegíny gyerek ellen. :P )
Egy különbséget vettem észre: Dóri legalább néha szót fogad. :) Pepp soohaaaaa!  De amúgy egykutyának tűntek. És ez végtelenül megnyugtatott.
Úgyhogy, ha előjönnek az aggályaim, pl. miután ma is 4*, azaz négyszer egymásután raktam vissza büntetésből a kiságyába, mert fürdőszoba takarítás közben állandóan eltekergette a mosógépet és 4 alkalomig nem akarta felfogni, hogy neki az szar lesz, ha eltekeri. Szóval nekem már nem számít, ha lassabban érti meg. Asztalos. (Oké, nem temetem el a képességeit: vagy egy büdösrossz egyetemista.) :)