Csak nyugalom nyugalom. Naná, hogy már nincs időm írni. Hűű, pedig lenne mit!
Mondjuk a legizgibb, hogy vezetek öregem! Oké, full bénán, dehát 500 km-et már csak levezettem az elmúlt héten és szerintem meglesz az 1000 is még hétvégéig (izé, mondtam, hogy jövős-menős a meló, ugye? )
Szóvalhogy nagyon durva, de volt egy péntek, amikor megvettük Yariskát (jesszus, mondtam, hogy van egy autóm? Fene tudja. Szóval van. Tűűűűzpiros Yariska! Csodálatosságos! :) Most cseréltük le a gumikat és ha feltettük rá a dísztárcsákat, akkor olyan fotót kaptok, hogy tömegesen elájultok! :D Jóvanna, végre nekem is van gépszerelmem! )
Szóval, amikor akkor pénteken elkezdtünk parkolózni vele, hát konkrétan siralmas volt a helyzet. Mit tudtam én, mit kell a pedálokkal csinálni. Meg úgy egyáltalán, miatököm ez?
Aztán akkor vasárnap képzeljétek, már hazajöttem vele Pestről (Nekem jó kis para volt. Ráadásul hátul aludtak a gyerekek. Illetve Eszti nem, ő folyamatosan előreszólogatott, hogy ha így fékezek, akkor ő nem tud aludni. Én meg még most sem tűrőm jól a beledumát, így visszasziszegtem, hogy akkor menjél busszal!) És azóta sem vagyok barátságban a vezetés közben hátul visító gyerekekkel. Meghogy vettem jó pár órát egy oktatótól, és banyek. Vezetek. Hihhhettettlen!
Azért persze Laci még nem nagyon engedte teljesen egyedül a messzebb utakat (mondjuk 30 km-en túl), így az életünk az úgy alakul, hogy Laci pont szabin van ugye a gyerekekkel (hogy-amelyik-kitalálta-az-őszi-szünetet!), és így aztán egyszerűen eljönnek velem dolgozni. Ahol beszélek az intézményekben, azon a településen ők játszótereznek.
Remekül elvannak egyébként. És Laci egy hős, ő mostanra már úgy érzi, hogy pont kettővel van több gyereke, mint elképzelte, de éppen törődik bele a sorsába. :D (Jó, tényleg nem szokta meg, hogy tartósan rá van passzolva egy vagy most pl. két gyerek.)
Meg voltunk pacemaker kontrollon, ami azért izgi még. Megbeszéltük, hogy akkor nov. 17. a műtét időpontja. Természetesen minimális takonykája sem lehet a gyereknek, szóval egyáltalán nem izgulok még a dolgon. Meg annyi helyen be lehet szívni a dolgot (pl. előtte héten már Laci meg anyu felváltva vannak itthon szabin Petivel, hogy oviba ne menjen, oszt, ha akkor betegszik le, akkor szívás). Új kör meg minden. Emiatt ezzel a Petiműtét problémával nem nagyon számolunk még.
Különben sem érek rá. Na. :)
Ja, futni sem. Most megideologizáltam magamnak, hogy nyilván lábpihentetésről beszéltünk az elmúlt hetekben, így már egy hete és két napja nem futottam. De most már úgy összekapom magam, hogy csak úgy hussanok majd! Vagy valami ilyesmi... ;)
Aztán ilyenkor klasszikusan minden egyszerre történik. A kocsik hol egyik, hol másik szervízben, kerékcserén. Aztán Tobi meghalt megint (megint a csat), úgyhogy 2 nap alatt szervált Laci egy új ülést a Teszveszről. Jó bolt volt. :)
Volt egy 15 éves osztálytalálkozónk is, amit kvázi leszerveztem (tuti öröklődik, mert anyu is most szervezi a sajátját. :) ), na az nagyon vicces volt! Annyit röhögtem, mint amúgy egy hét alatt. :)
És a lakásba mostantól csak az jöjjön be, aki legalább kivasal egy adag ruhát, vagy felmos. Értjük, hogy ez nem az a helyzet, amikor rá kell kérdezni az őszi nagytakarításra... ;)
Néha ja, teljes a káosz, és azt sem tudom, hogy hívnak, viszont a tököt megvettük Pipikémmel Halloweenra. Meg is veregettem a vállam, hogy végülis még abszolút képben vagyok!
:D
VálaszTörlés