Aprókicsi lopott 24 óra

Huncut hihihi. Bizony. Hihihi. :D

Apa szülinapos ma. Mi azért már a múlt csütörtökön egy gyertyás tortaszelet és zengedező "Boldog szülinapot!' kíséretében megköszöntöttük a gyerekekkel. Elvégre muszáj volt szólni arról, hogy két nap múlva kettesben lazulunk egy egész 24 órát Visegrádon. Mondom én. Hihihi. :D

Ahh, nincs mit tenni... mi így tudunk maxon kikapcsolódni. Gondoltam ennek jobban örül majd, mint egy pulcsinak. És ez igenis a 35. majdnemszintekerek szülinapja. (És amúgyis, kellőképpen szopacs évről évre a karácsony után 2 héttel szülinap, csak úgy mondom.)

Aztán, ahogy megkapta csütörtökön este, ki is gondolta, hogy már pénteken menjünk el anyuékhoz Pestre mer'azjó. És így gyorsan kapkodva csomag-lakk-hajmosás és goooo!

Úgyhogy megérkeztünk: Petiben ébredt az azonnali mamaszerelem, Eszti viszont nehezen maradt anyuékkal, de lezsaroltam, hogy vasárnap velem alhat a kanapén. (Így is lett. Mit nekem a fogcsikorgatás, arcbaverekedés, és rendszeres ébresztgetés anya ölelgess! sutyorgásokkal?) Így aztán már nem volt ellenvetése.
(Aztán gondolom akkor sem amikor délután már az Elevenparkban nyomultak a nagyszülők a két gyerekkel...)

Szombaton így Lacival kettesben csináltuk a nagy semmit. Én készültem: S. King: Rémkoppantók. Nem is ez a lényeg, hanem hogy 950 oldal.
(De amúgy ez is lényeg. Azóta ugyanis itt a vég: két napja Laci mellett alszom az ágyunkban. Nem érdekel, hogy horkol. 32 éves vagyok, de befostam egyedül a kanapén. Probléma? :D Ja, 33 éves vagyok. A fene tudja fejben tartani...)

Naés, mekkora lazulást csaptunk, ha 500 oldalt ki is olvastam a szaunázós semmittevés alatt? Varázslatos volt! (És nem csak könyvvel ültem: sétáltunk is, futottam is (úgy általában a futópados borzalomról még tuti mesélek), sőt biliárdoztunk is.)

Eccerűen állat volt!

Aztán már elkezdtem várni a következőt. Mert évfordulós wellness lesz februárban vagymifene!
De azóta voltam fogorvosnál (ez is megérne egy posztot, milyen szinten voltam betojva). Noés az új tetszetős fogorvos az új tetszetős fogamat egy remek tetszetős módszerrel csinálja meg.
Ami pont a wellness árába fog nekünk kerülni. Szóval brühühü, lehet, hogy a Kecskeméti Fürdő szaunaparkjáig jutunk csak februárban. Költséghatékonyság....
De legalább a fogamba tartós tömés kerül.
Egyáltalán nem örülök neki, de ha a kocsival lenne valami, zokszó nélkül perkálnánk, úgyhogy megyek pénteken a szupertömésre vissza (most egy radírgumiszerű átmeneti cucc van benne). Ezvan.

Ma pedig! Jujujjj! Meglátogattuk melegében az új uncsitesót! És aztakutyamindenit! Az a kislány annyira édi! Eleve ugye mütyürke. Alig 2,5 kiló, és emiatt még jobban szeretgetnivaló. És én nem is láttam még ennyire olyat! Csak a kölykeimet természetesen. ;) De tuti hasonlít rájuk, mert annyira, de annyira tetszik nekem, hogy lelkendezve meséltem Lacinak, hogy "óóó, nekem igazán kell egy ilyen!". Mire ő nagy vigyorogva, boldogan elemezte, hogy szerinte meg pont így az igazi! Megnéztük, megszeretgettük fél óráig, aztán ha-za-me-gyünk. És alszunk éjszaka.
Na asszem ebből sem lesz 3. gyerek. :D

Viszont a meglévő kettőből az egyik ma (nevesítve Peti) feldicsérte az apaszülinap tényét.
Mondom neki reggel- amikor még mindenki az ágyunkban fetrengett:

-Petiiii, képzeld, apa vén csataló lett! Mondd apának, hogy "boldog szülinapooot!"
-Kéjek!
-He? És mit kérsz?
-Azt!
-Jópersze, de mit?
-Tojtááát!

Megállapíthatjuk, hogy nem olyan hülye az a gyerek.... :D