Fejlődések- Péter

Kezdjük a 18 foggal. Peppnek kinőtt a két hiányzó rágófoga. Valamikor, valahogy, de stabilan ott vannak. :)
Most már tényleg az alsó kettesek hiányoznak csak. Hogy hova fognak beférni egy teljes alsó fogsorba, az még kérdés. De ma lehet, hogy látom is már az egyik csücskét (vagy lehet, hogy nem látom.)

Tegnap Laci a gyerekekkel átment a mamáékhoz, én direkt nem mentem, hogy nagy nyugiban megnézhessen a Fanni filmjét. (Rém büszke voltam rá amúgy! :) )
A mamától persze rendben bekekszezve és bepalacsintázva tértek haza. No mondom, eljött az idő, gyerek bekajálva, nekem összeszedve minden bátorság... Ejtsük meg a 2 éves mérlegelést!
9,8 kg.

Már érzem, hogy a 10 kiló is pezsgőbontós ünnep lesz. Nem gáz, már tényleg nem számít.

Úgyis veszett fejsze nyele.
Ugyanis véget ért a klasszikus szerepem az etetésében. Eddig még akaratán kívül tudtam belelapátolni pár plusz kanállal. Pár hete ez már kilőve, mert nem hajlandó segítséggel étkezni.
Csak és kizárólag egyedül.

Természetesen ezt az egyedül evést is saját stílusban adja elő. Amíg éhes, addig tömi, mint a kisangyal. Aztán a vége felé elkezdi kevergetni, tapicskolni, kilapátolni majd kiköpködni. Valójában minden nagyétkezés felmosással ér véget ( a tízórais joghurtot azért sikerül kb. rendben kienni a dobozából).

Aztán. Ezzel be is végeztük a kaja közbeni játékot, meg mobiltelefonos etetéseket. Csodás!
Ebben amúgy az a nagyon érdekes, hogy elterveztem, amint betölti a kettőt, vasszigorral véget vetek ennek az egész vacakolásnak. Pár nap és nyilván belerázódik, hogy játszadozás nélkül is lehet enni. (Remélve, hogy az étkezés, mint létfenntartó ösztöne nem a leszakadt 22-es kromoszómájában volt benne...)

És tádááám, Nem abban volt... :) Pár héttel a határidő előtt az egyedül evéssel probléma megoldva. (Szerintem érez ez a gyerek engem. )

Gyümölcs meg na, az egy nagy hullanulla. Szétesem ettől egyébként, hogy míg Eszti a mamánál napi 10 barackot is megevett. Meg lopta a ribizlit minden kertbe-sétája alkalmával. Meg amint új gyümölcs jelenik meg a zöldségesben kikönyörgi, hogy vegyünk már pár szemet belőle, még ha drága is...
...addig a nyünyügyerek, na pont ő nem hajlandó megenni. De nem hajlandó. Így khmmm.. turmix...

Nincs mit tenni, lehet hogy még 5 évesen is így eszi, de az ő esetében a cél szentesíti az eszközt. Így pfff... Rányomtuk az "ezvan" bélyeget.

De azért történt egy kis hiba a gépezetben:
Bizonyítékaim vannak, hogy életében egyszer megette a dinnyét (másnap mondjuk már kiköpte....)

Meg egyszer anyu is megetette pár falat sárgadinnyével. Node ennyi a maximum...

Különben szépen kommunikál, főleg szavakat mond és alap mondatokat használ (alany-állítmány), de észrevettem, hogy ha szóösszetételről van szó, akkor simán kimondja a 4 szótagú szavakat is. (dédi-mama, tündér-bogár így szünettel szétszedve. )

A színeket kb. 85%-os biztonsággal felismeri.
Először mindenre azt mondja, hogy pijo-pijo. "Nem piros, hanem?" És akkor kb. tudja. (A zöld, kék, piros, sárga és lila viszonylatában.)

Mi van még?

Ja szobatisztulás. Jajj! Előszöris nem ül meg biztonságosan a bilin, miért is ülne? :D Szerintem az egyensúlyi dologgal lehet összefüggésben.

Bár lelkesen hozza naponta, hogy pipi meg biji, de csak szöveg. Ráül és feláll.
Majd belelép. Majd a fejére teszi. Majd röhög rajta. :) Szóval még sosem semmi, nem is izgat egyelőre az erőltetése, úgyis szobatiszta lesz előbb-utóbb.
Különben is úgy vélem, hogy a gyerek, amint érett rá, akkor egyik napról a másikra képes szobatisztává válni. Úgyhogy ez nyugvópont.

Viszont érik-érik a dolog, ez kétségtelen. Mert, ha bekakil azt mondja: kakitál. (És ezt olyan megbízhatóan csinálja, hogy valamelyik nap fürdés előtt csak lekaptam róla a pelust- hiszen nem mondott semmit a kakitémáról- és lazán a lábfejemen landolt egy egész adag pelusból kiesett kaki. Iszonyat undi volt... Azóta is látom magamon, ha lenézek a lábfejemre. :D )

Szóval így áll két évesen. Nem egy gáz szitu szerintem. :)