Petikirály-bömbikirály

"Ejj-hajj jujj de jóóó, megvan a válasz, jaj de jóóó."

Látszik mit néz a kölykecku lefekvés előtt, mi? (Tapasztaltabb kolleginák csípőből felismerik, tapasztalatlanabbak meg majd fogják. Mindenesetre szeretjük az M2-t.)

Péter uram olyan bő két hétig elkezdett ébredni éjszaka.
És nem ám kis nyiffantásokra. Üvöltött. Úgy, hogy még a szokásos kb. fél percet sem tudtam kivárni (mert azt ki szoktam, mivel alapvetően visszaalvásra lett kondicionálva a ded), szóval meg sem próbálhattam, hogy visszaalszik-e, mert annyira erőből bömbölt, hogy reflexből rohantam.
Ja, ráadásul az hagyján, hogy éjszakai torkaszakadtából üvöltés, de mindeközben anya kiáltásokat hallatott (ez nála: aua. Ja, így hülyén hangzik, de hangosan kimondva kifejezetten hasonlít ám. És mennyivel kedvesebb szó, mint Eszti első időkbeli anya megszólítása: nyanya. Ugye? :D)
Noszóval ez az üvöltve anyázás simán be is jött vagy egy hétig stabilan. Rohantam, mint állat, de csak egy állva bömbölő "különbensemmibajom" csemete várt rám, aki alig akart visszaaludni.

Aztán azért már unni kezdtem, mert biza egy hét után már volt, hogy 2 óránként nyomta.

Hámondom mifene.

Még Enikőt zaklattam is, nem tud-e valami titokról így a mi korosztályos bébijeinknél, de ő is max valami fejlődési ugrásra gondolt. Én is, de mivel még mindig nem szaladt el a kezeim közül, így nem, passz.

Aztán pár napja abbamaradt.
És hoppátrálááááá:
Péter uram két napja 11 fogú (napok múlva 12).

Hahaa, nem ám alsó kettes. Ááá, az nem kell neki. A felső hármas, a szemfoga jött/jön éppen.

Noigen, ez a verzió már megint fel sem merült bennem. Hát szerencsétlennek jött a foga!

Okéoké, gáz vagyok, de Eszti olyan stabilan fogzott: fél napig vízszerű takony, aztán amikor elmúlt a nap végére, lett egy új foga.
Peti meg... hááát arra emlékszem, hogy kakiváltozás volt, amikor a 4 rágó kijött, de semmi rendszer.

Úgyhogy ezentúl bárminemű rendellenes tevékenység esetén kénytelen leszek beállni a "biztos a foga" táborba. :)