Egyke Peti már nem egyke többé

Először azt hittem, majd hiányzik Petinek, hogy Eszti nem kerül elő napokig.
Háááát, lehet tévedtem.
Olyan jó egyke lenne belőle, de tényleg. 3 napig stabilan boldog volt. Bírta, hogy csak körülötte forog a világ. Tényleg máshogy kezelné az ember lánya, ha csak ő lenne.
Mert azért az egyértelmű, hogy simán elbírja, ha két szülő van vele.
Míg az egyik valamit csinál, addig a másik legalább szemmel tartja. De nem hinném el, ha nem látnám, mit művel. Folyamatosan.
Csak a csibészségen jár az esze. Játék? Az meg mi?
Ott állok mellette a konyhában és bakker már felmászott a kukára és a tejbegrízhez összekevert kakaóport eszi szépen kanállal. Egy porcukorszem nem ment mellé...

Felkel reggel, jön-megy, ilyenkor remekül elvan (újra hangsúlyoznám: NEM a játékaival).
Itt pl. reggel rögtön "Egy perc és nyersz" játékot játszik. És ááá, de tényleg a szobában voltam, csak elfordítottam a fejem 3 másodpercre...

Na meg a bűnözési ráta is igen magas mifelénk. Mindent ellop. Ráadásul kifejlesztett egy ehhez szükséges technikát. Laci röviden kobrának hívja.
Mert odamegy az asztalhoz vagy csak hozzánk - de basszus nincs 2 éves, és úgy csinál, mintha csak éppen arra sétálna- majd egy óvatlan pillanatban kicsapja a kezét a megszerezni kívánt tárgyra. Aztán vagy sikerül, vagy csak csapott egyet és sikertelenség esetén röhögve elmenekül.

Eszti elutazása előtt pakolt lelkesen. De a fellépőt otthagyta a szekrénynél.
5 perc sem telt el, a kishiéna kiszagolta, hogy rendellenesség tapasztalható a gyerekszobában.

Majd, mint aki jól végezte dolgát, távozott. (Itt jobban látszik a kupi.)

Na aztán tegnap este hazahoztuk Esztit is Pestről. Annak is extra dolga volt.
3 napig: játszóház-bábszínház-bábszínház kombóval nyomta. Kész luxus, de tényleg. (Azért az tök jó, hogy anyuék olyan helyekre viszik, ahova mi nem szoktuk. Na jóóó, apjával csütörtökön is játszóházaztak, amíg mi dokinál voltunk. Node a bábszínház! Az jóóó!)

Szóval Esztim is hazatért, beültek a kádba este fürdeni...
... és Petim határozott visítással ellenezte a dolgot. :) Megszokta a jólétet, no!
(Azt ne is mondjam, hogy amióta hazajöttek mindketten, szegény Petit Eszti állandóan ölelgeti meg puszilgatja. Ez romantikus is lenne, ha Pepóka nem visítana miatta.)

Úgyhogy ma reggel  már minden a szokásos Eszti oviban (rém boldogan ment, mert új tornacipőt kapott (a régit kinőtte) és ez akkora motiváció így hétfő reggelre, hogy huhh), apa melóban, Peti meg 3 kerek percre teljesen eltűnt a lakásban már reggel 8-kor. Akkora poén volt, mert meg se mukkant és nem találtam egy helyiségben sem. (A hálószobában az ágy alól dörmögött végül egyet, amikor szólongatni kezdtem.) Mondom: minden visszatért a régi kerékvágásba.