Édesagyas és édesnyonyellusz

Tegnap itt voltak Enikőék. Már ez is milyen jó volt: elsőre! Megbeszéltük jöttek. Ez ugyanis- főként persze miattunk - eddig mindig úgy nézett ki: 1.) Gyertek át!. 2) Na jó, ne gyertek, mert beteg lett a) vagy b) 3) A következő hónapban gyertek át!
Nem nagyon tudom, mit csináltak ezek ketten: Dóri meg Peti, de tény, hogy mindkét gyerek kidőlt délután. Peti már régen aludt 3 órát (na jó, 2 napja. :D De előtte már hetek óta nem. ) Meg is beszéltük, hogy nyilván naponta kéne összefutnunk.

Aztán. Esztim elutazik ma. Megint.
(A szokásos történet: "Dehát a cirkuszjegy mellé ElevenPark belépőt is adtak és el kell használni.) Édeskislány ugyan minden nap számon tartotta, hogy megy, de csak tegnap esett le neki, hogy máris. Úgyhogy azonnal bepakolt.
Ezért írom ezt az egészet, mert ennek meg kell maradnia az utókor számára.
Majd' 4 éves, és tök egyedül összecuccolt.

Ez konkrétan úgy nézett ki, hogy Eszti vacsi után eszmélt, és pörögve pakolni kezdett. Csakhogy Peti még javában evett (mondjuk Eszti 1 szelet melegszendót, Peti 2,5 szeletet tolt be... pusztán ezért volt a késlekedése) , így én kiabáltam be a gyerekszobába az irányszámokat.
"Két bugyi!"
A kölyök kihozott 3 bugyit a táskájába. Mondom neki: "ez 3". Igen, de kell pótbugyi. "Minek?" Ha bepisilek vagy valami. Nem fogok bepisilni, de pótbugyi azért kell. (Egyáltalán nem ábrándítottam ki, hogy van a mamánál plusz bugyi, ügyesokos gyerök vagy, kész).
"Két zokni!"
Hoz 3-at. "Na gyerünk, magyarázd meg!" (Főleg, hogy egy sosem használt sötétkék pár is volt a kezében, nem értettem.) Ha megyünk a játszóházba, nem tudom, most megyünk-e, de ha megyünk, akkor ez sötét, és nem látszik rajta a piszok, ha cipő nélkül vagyok. "Öööö, nyertél kölyök! A többit rámold egyedül!"


Most hadd ájuldozzak, mekkora ász gyerek, nem? Különben egy melegítőgatya híján tényleg bepakolt.

A másikról ezen pont alatt nem beszélünk, mert elkövettem azt a hibát, hogy megnéztem a blogbejegyzéseket Eszti 1,5 éves kora környékéről. Hááát, basszus. Beszélt. Nagyon szépen (akkor még csak a 4 szótagos szavakat nem tudta kimondani. És egyedül öltözött, ruhát válogatott. Peti hozzá képest tényleg büdösnagy Nyonyellusz Maximusz. ) Ja, azt letojom nagy ívben, hogy "ne hasonlítgassuk a két gyereket! " Mindenki ezt csinálja. 

Különben ő ma lezúgott a TVszekrényre mászás közben, meg majdnem az etetőszékből is fejjel ki (mert apám mászik kifelé, hogy eltekerje a mikró gombját), úgyhogy mostantól akkor ülhet bele, ha már oda van mellé készítve a kaja.
Más figyelemre méltó meg egyszerűen nem történt vele. :)