Péntek-szombatos

Jó, hogy a hányós poszt van felül napokig. :)

Már nem hánynak, sőt, Pepókának megvan a 10 foga (de legalább 9) és már a kakker sem gáz. Már kezdtem aggódni, hogy ha ennyit kakil és rókázik mellé néha, akkor mi lesz? Fogyásnak indul a 10 dekájából?

Azért Eszti úgy feküdt le vasárnap délután aludni, hogy hozta Tündinek a hányóstálat. Majd a hatás kedvéért egyszercsak félálomból, alfából kiugorva felült és mondta: boááááá. Uhhh, a Tündi kihányta az egéééész ebédjét.
"Oké jól van, akkor most már aludhatsz! :)"
 Szegény gyerek, már a játékaiban is róka koma van.

A hétvége jó volt nagyon így Pesten.
A GOKI egy borzalom, sokat kellett várni, ahogy megjósoltam.
1/2 3-kor szabadultunk el végre mindennel végezve, addig Peti nem aludt... Hát nem volt jó formában, de valójában rosszabb is lehetett volna.
Mikor a kocsiban betettük az autósülésbe, szegényem abban a pillanatban elaludt. (Eszti is, aki délelőtt Lurdyban nyomult apjával.)
Mi megálltunk a Mekiben venni egy kávét, majd megérkeztünk anyuékhoz.
Leparkoltunk és már pont beleittam vón a kávémba, amikor Pepóka felkelt. Jelzem ez fél óra alvás volt. Soha ilyen keveset nem aludt még. Hát ja, szegényem.
Persze Esztit is felébresztette, így legalább mehettünk is fel. Kávéstól.

Ott bizabiza, Petikém nélkül még szarni se... Annyi pillanatra tűntem el, hogy kivittem a banánt a konyhába, már bömbölt. Durva mi? :D Tök cukkerkirály, de nem lehetett otthagyni.

Így őt mindenhova vittük magunkkal. Ez remek szórakozást nyújtott, amikor az Ázsia Centerbe is átugrottunk szombat délelőtt kincseket vadászni (nem ruhára gondolok, hanem jelenleg pl. csokikra), szóval kincseket úgy fogtuk ki, hogy Peti kézről kézre járt: "Csirke fogjad már meg! Laci vedd már át! Valakiiiii, vigye innen a Petiiit!" Vicces volt (neeem, a babakocsi egy igazi Pepókirálynak nem opció, azt is mindig tolta valaki.)

Aztán délután azért leléptünk Lacival, az olyan jóóó volt.
Mondjuk elég sivár életnek tűnik ez így, hogy az embert az hozza lázba, hogy az IKEÁban randizhat, de sebaj, állat a fánk (olyat még nem ettem ott.)

Pepó az megvolt köszöni szépen, szerencsére 2 órát aludt, így csak kb. 3/4-edet kényszerült nélkülem eltölteni. Azt az akadályt meg jól vette. Úgyhogy nulla bűntudattal tértem haza, hogy semmi törést nem okoztam a szepszaros időszakban történő lepasszolással. (Jóvan, kusti, nekem ez fontos kérdés mindkét kölyömnél, és igazán olyan jól sikerültek mindketten a leválás szempontjából. Vagyis Petin egyelőre nem aggódom).