Ételem az életem vagy hogyisvan?

Tegnap megkaptam azt, mit tudtam, hogy bekövetkezik.
De féltem tőle és egyébként is reméltem, hogy csak sokára történik meg.

Jáháhhááj: oly rossz volt hallani, amikor a zöldségesben az arcomba mondták:
"Ilyen időben nincsen csicsóka!"

HOGYMIIII????
Felállt a szőr a hátamon a rettenettől! Hádetényleg!
Merthogy az egy büüüüüdösnagy kamu volt, hogy Peti hűdeszépen eszik. Végülis akkor még nem tudhattam, hogy ja, de csak csicsókát és sütőtököt!

A csicsóka éppen most esik ki a repertoárból, a sütőtököt meg kivenni kényszerültem (vagy legalábbis parkolópályára helyezni), mert én is sütve készítem, és annyira intenzív édes íze van, hogy nem szeretném, ha a szimpla ízekre meg fintorogna. Így most csak heti 1-2 alkalomra redukáltuk a sütőtökevést.

Így ma borsó   -> naaagy köpködés
Muszájból bontott bébikaja (kukoricás) -> még nagyobb köpködés.

Mint tudjuk a bébiételekbe félelmetes dolgokat tehetnek (még nem jöttünk rá, mit), ami kiváltja az addikciót, így természetesen azok közül kb. eddig minden jó volt. (Mondjuk tegyük hozzá, nem is sok különbség van az ízükben.) Most úgy néz ki, ez is bukta. Mégse jó mind.

Gondoltam ezek után jól tökönszúrom magam (de legalábbis benyomok egy adag csokit), és megdöbbenve tapasztaltam, hogy elfogyott a Bonbonetti kókuszos szaloncukrom. (Nem is értem, 3 csomag egy hónapa alatt? :) )
Karácsony után ugyanis féláron árulták az Univerben, és én -aki egyébként évek óta nem ettem egy darab szaloncukkert sem- beleszerelmesedtem a Bountyhoz oly hasonló ízvilágba, és tonnaszámra vásároltam.
És már ez sincs!!! Hát milyen világot élüüüünk???

De be is fejezem, mert lassan összecsomagolom a kisebbet, mert menni kell a nagyobbért.
Ugyanis az történt, hogy Laci ma elment előmeneteli tanfolyamra korán. Úgy volt, hogy Eszti itthon marad, ne szórakozzunk a bölcsibe szállítással.
Aztán úgy jöttek haza tegnap, hogy Zsóka néni kiadta: "Eszti nem hiányozhat a bölcsiből, holnap lesz Milánka szülinapi bulijaaaa! Majd elhozzuk!"
És ki látott már ilyet, de reggel Linda tényleg el is szállította a bölcsibe.
De haza azért már beszerveztem Laci papát, délután csak velünk jöjjön már haza a kisasszony!

És aztán tortakészítés első felvonás. Krém! (Azok után, hogy ma csontra elbénáztam még a meggyszószomat is, szép eredmények várhatóak! Esküszöm, lefotózom!)