Figyeljé' második bejegyzés!

Hubidubisubidubi!
Igenis december 7-e van és én már a 2. bejegyzést írom a hónapban!

Nahogyazúgyvolt.
Télapó volt mindenhol jeeeee!
Volt az oviban. Odáig fajultak a "tudjuk, hogy a Petire figyelni kell" dolgok, hogy a végén a  fotózáskor Petikém ült a télapó ölében. Úgyám!

Aztán itthon is volt. Az nem jeeee, hanem jaaaj! Ezek ugyanis gyorsan nekiestek a csomagnak és mindenbe beleettek. Nagyon lelkesek és elégedettek voltak a gyermekek, mert mindenki azt kapott, amit szeret. Arra nagyon figyelek, hogy ha már azt híresztelem nagy szájjal, hogy teljesen eltérő egyéniségek, akkor ennek megfelelően szóba sem jöhet mindenféle egyencucc. Mindenki azt kap, amit  szeret. Teljesen mást.
Persze ennek az lett az eredménye, hogy így pláne mindenki mindenbe beleevett. Úgyhogy értem én, hogy bizonyos helyzetekben nagyon jópofa liberális anya vagyok, de azért közöltem velük, hogy ultrakonzervatív leszek, ha ettől a sok vacaktól behánynak. (Náluk ugye ez egyiknél sem lenne túl kirívó esemény.)

Szombaton délelőtt a Honvédségi Mikuláspartyn múlattuk az időt, délután meg Artúrkutyás mamáéknál.

Úgyhogy most a tengernyi csoki és cukor ott hullámzik valahol a konyhaszekrény mélyén. 

Közben Peti a buli végére megbetegedett. Mondhatom, hogy végre. Már nagyon vártam.
Estére maximális mennyiségű taknya lett, úgyhogy egész éjjel nyifogott. Tök jó volt!
Azt ugyanis még nem meséltem -pedig mennyire akarom- hogy már hónapok óta MINDEN éjjel jön. Jön és betelepszik hozzám. Bekucorodik, és azonnal elalszik mellettem. Eltántoríthatatlanul. Demer'iszonyatédes, így marad. MINDEN éjjel. :)

Úgyhogy ő most persze nem megy oviba, Laci lesz vele, meg anyu is kisegít minket a héten. (Mert megy a kocsibiznisz a másik szálon...) És mivel olyan jó fej vagyok, nem akarom anyut maxon szívatni, így ma kivasaltam. Igen, ez posztolni való esemény. (Ugyanis most vasaltam ki Eszti fehér tornapólóját. És csak úgy mondom, hogy kettő hete elmaradt a tesi az ilyen-olyan rendezvények miatt.)

Hmmm.... már csak azon izgulok, hogy Petikém ne boruljon bele nagyon a betegségbe, mert ha beleborul, akkor pont csütörtökre lázasodik majd be. És nekem akkor megint ottalvós képzésre kell mennem. Amit alapból is hűű, de szeretek, nemhogy így.

Hát ígyen állunk valahogyan.
(Különben akkor lennék igazi sztár a saját szememben, ha végre eljutnék a blogheader cseréjéig. Amelyen Petinek pl. 6 hónapos fotója díszeleg. Nade, majd talán a következő vasalás után. :D )