Esőben- avagy a gumicsizmaposzt

Gondolom, szinte mindenki ilyen izgalmas, klasszikus őszi feladattal van elfoglalva mostanában, mint szekrénypakolás. Grrr!
Hát most először mondom azt, hogy anyagi szopacs a kétnemű tesópáros. Mert mindkettőt téliesíteni kell. Úgyhogy ügyesen elkezdtem nézelődni erre-arra.

Esztinek azért sok ruhája jó még, a vízálló kabátját már vagy másfél éve hordja, egy csomó ilyen cucca van egyébként. Szerencsére.

Esik az eső rendszeresen. Így a napokban/hetekben megtapasztalhattam, hogy a drága kislány, olyan, de olyan rendes, kulturált, szabálykövető kisgyermek volt, aminek a drágakisfiú khmm... a szöges ellentéte. (Jellemzően. )

Esztinek nem vettünk soha esőnadrágot, kifejezetten esőkabátot sem. Ő még az első(!) gumicsizmáját hordja. Most növi ki. Mert későn kellett csak venni neki.

2 évesen lazán kikerülte a pocsolyákat, mert mondtam neki, hogy kerülje ki.
De, ami késik nem múlik: 3 évesen aztán rájött, hogy az buli belemenni.
Azóta kötelező séta van, ha zuhog. De immár a futóbicajjal tép keresztül nagy sebességgel a tócsákon. Az meg elég ruhakímélő szórakozás (ahhoz képest, hogy végülis a közepében is ugrálhatna).

Péterem. 2 éves múlt. És már feltétlen szüksége van gumicsizmára, esőnadrágra, esőkabátra.
Mert imádja! Kimegy a zuhogó esőre és vidáman szalad, toccsan, veri a tócsa közepébe a lábát. És boldog. Jajjnekem!
Az esőnadrágos felszerelésre Laci beszélt rá, mert tök igaza van, hogy Petire egy jól eltalált méret kb. 2 évig jó lesz. (Mindennek megvan az előnye... :) ) Még keressük az igazit ez ügyben.

Úgyhogy most a gumicsizmásítással kezdünk.

Esztinek lőni kéne valahonnan (bár a régi még éppen hordható). Apjával vasárnap reggel 1/2 9-kor már a Lidl-ben voltak, hátha nyitás után másfél órával még lesz a meghirdetett akciós csizmából. Hát nem volt már 25-ösben... (Mindig felbosszant ez a Lidl/Aldi akcióképzés, amikor kb. 5 darab érkezik a boltba, de vígan szerepel a szórólapon.)

Pepp. Na annak meg lőttem!
Akkora mákarc vagyok, de tényleg! Ugyanis csak blöffre néztem be az angolturiba a múlt héten. És csak Eszti lábméretére gondoltam. Amikor beleakadtam ebbe:

Egyszerűen szembejött! Mekkora mázli, mi? 21-es! :D
Hát boldogság!
Különben nem érdekelne, hogy használt-e a gyerek gumicsizmája, de ez még csak az sem (nem volt lekopva a talpán a gumi, ahogy öntötték (vagy a gumit nem is öntik, mi? Na mindegy. )

Csoda!

Aztán persze ne is beszéljünk róla, hogy két pocsolyázó gyerekkel mellé anyának is szüksége van csemmára. Nem mintha annyira hinném, hogy a gumicsizma öltöztet, de szerencsére abszolút mindennapos darab lett, hogy így tegnap magamnak is szereztem egyet Teszveszen. Ha megyünk Pestre hétvégén, útközben át is vesszük. 2 rugó volt, simán megérte. Ász vagyok!

Így Petikirály tegnap a zuhogó esőre készen:

Igen, a pamut melegítő agyhalott ötlet volt. :D

És Laci? Ő köszöni, de nem kér gumicsizmát. :)