A nyaraláshelyzet

Szimpla rinnyantásnak indult a mai iromány, de aztán az esti futásom közben kitisztítottam az agyam nullára (meg ez mondjuk a vízháztartásom is igaz- úúúanyámekdemelegvan).
No így tisztulva rájöttem, hogy egy nyaralásról van szó (nem az életemről), ami idén nem is szimplán az egyetlen (bár tény, hogy nagyon várt). Szóval ne sajnáljam már magam annyira! Úgyhogy már nem sajnálom. :)

Az úgy van, hogy Petikém. Életem. Simán úgy nézett ki, hogy meggyógyul papírforma szerint. Csütörtökön újra megnézte a doki, hát addig szöszöltünk a témán, hogy közösen oda lyukadtunk: legyen antibió. Bár tök jó a tüdeje és oké is a gyerek, de a köhögése túl sok már... Nem gondoltam vészesnek a dolgot, 2,5 hónapot úsztunk meg nélküle... Az Petinél sok.

No nem kell azt gondolni, hogy pikk-pakk zökkenőmentesen vége, olláré nyaralás, szép az élet!
Köhög vazze, még mindig. Már abszolút javul, de azért, napi 8-10* köhög. Tudom, hogy ez lófing, na. De teljes egészségben terveztem nyaralni, na.
Ráadásul nem folyik az orra, de azért orrszívóval jön belőle. Én meg azt nem hagyom annyiban ugye...
Így porszívóval megyünk... Gondoltam, azért vér ciki lesz áthúzni a recepción egy nagy, metálbordó porszívót, de Laci szerint gond nélkül becsomagoljuk.... Úgy legyen!

Esztikém, másik életem. Ma többször köhintett. Szóval nincs oviban, nem csinál semmit, meleg van, erre köhög. Hát elromboltam melegében Oscilloért, belenyomtam 3 adag homoktövist, aztán majd lesz valami. (Szegényem, még el is sírta magát, amikor sóbálvánnyá meredve megérdeklődtük, hogy egyébként komolyan köhög-é.)

Aztán. Laci csütörtökön azzal jött haza, hogy lehet, szombaton menni kell váltani az árvizeseket. Há' mondom hova vazze, Szerbiába? Szerencsére van abban a helyzetben, hogy jelezte, neki inkább ne kelljen... Aztán végül senki nem ment sehova, de akkor is.

Én. Hohóóó, a legjobb rész most jön: 2 napja gondoltam gyorsan kivasalom Peti fejvédőjét, hamár ilyen frankón leszáradt estére, jippijéé!
Az eredmény: egy elsőfokú égési sérülés...
... combon. Mára már felhólyagosodva. (Vagy az akkor másodfokú?)
Az úgy megvan, hogy wellnesselni vonulok és nem mehetek vízbe és a szauna is necces, ugye?

De persze megtaláltam a szépséget ebben is. Keseregtem akkor este az ágyban, mire Laci azt mondta, ha nem javul meg fürödhetős állapotúra a végéig, akkor befizet itthon az élményfürdőbe a szaunarészbe ("És befizetlek mindhárom felöntésre aznap!" ) Úgyám! (Ki nem szarja le a szaunát, majdnem bőgtem, amikor ezt mondta. :) )
Azóta apám előkerítette a legjobb minőségű vízálló sebtapaszt a neten (mert ez ugye egy laza 5 cm-es csík a lábamon, amire nem elég a sima, mezei), úgyhogy holnap még megpróbálom beszerezni. Hátha lesz belőlem valami.

Most, hogy itt ülök, még a torkom is kapar. Vagy nem is?