Káoszolás

Ami itt van, az jajj!

Péterem.
Miután a hétvégén inkább volt matrica jellegű kisfiú, mint sem, ezen már aggódni kezdtem, mert a legutóbbi megúszós náthákat ennél simábban vette. Most előkerült a Ventolin is pár napra. Aztán hétfőre lesüllyedt az aljára: lázasan-kidöglős állapotba került. Délután már lázat is csillapítottam, amit szerencsére csak egyszer kellett, azt is azért, mert pont aludni nem tudott.
Én meg számolgattam, hogy alvás legyen vagy láz, és a pihenés mellett döntöttem. (Ez nálam a vég, mert ugye nem igazán szoktam lázcsillapítózni, csak, ha nagyon-nagyon...) Szóval látványosan itt a vége, gondoltam, ebből orvos lesz.

Ez persze úgy valósult volna meg, hogy kedden hajnalban Laci elutazott újra, így enyém lett volna az ovibajuttatás és az onnan elhozás.
De egyrészt, ha Pepp lázas, a fene fogja a) felébreszteni 7-kor, b) egy órát citálni Eszti ovijába. Másrészt a gyerekorvos is délután van, az ovival ellenkező irányban 20 perc sétára. Hát akkor inkább Eszti ne is menjen oviba. No ő nem bánta a szitut. :)

Közben aztán kedd reggel Peti felkelt, a köhögése több, mint ocsmány volt, de köszöni szépen megvolt. A legnagyobb bizonyíték, hogy kifelé indult a dologból: enni kezdett. Rendesen.
Úgyhogy se ovi, se gyerekorvos nem lett belőle. Blöffre ugyanis nem szeretem elvinni, pláne Esztivel, hogy aztán ott várakozzunk 2 gyerekkel a váróban órákig. (Ilyenkor úgyis tüneti kezelést rendel, azt meg kívülről fújom.) A csodás helyrerázódás pedig újabb bizonyítéka a láz jótékony hatásának. Varázslatos dolog a szervezet, tényleg! (A homoktövistől most megkímélek mindenkit. ;) )

Szóval ő így áll. Egyelőre köhög, de még egy teljes hete sem beteg, és ha így folytatja, ahogyan ma van, még a végén megint antibió nélkül meggyógyul. Nem is látta a gyerekorvos már több, mint 2 hónapja. Nem nagyon szokott ez így lenni.... sőőőőőt.... Ez egy csodacsodacsoda. :)

Eszterem.
Ő tegnap este köhögni kezdett. Ma az orra is folyik. Nem is ment oviba (na nem azért, mert annyira gáz, mert az ilyen állapotokkal simán ott nyomulnak a kölykök, csak mert megtehetem, hogy itthon üljön pihenni.)
Ugyanis remekül alakult minden: Pepp jobban van, Hajnit áthívtuk gyerekfelügyelni holnapra, amikoris az évzárós műsort adja a Katica csoport. Így Lacival mindketten ott lehetnénk, hogy megnézzük a kiskirálylány szereplését- optimális esetben.
Eszti az olyan szinten készült, hogy már azóta számolja vissza a napokat, hogy "még 9-et kell aludni". Az meg nem most kezdődött. És erre betaknyosodott. Pedig annyira kíváncsiak vagyunk rájuk.

Elvileg holnap elmegy oviba, és péntekre szóltam, hogy nem.

Kedvencférjem.
Ővele tegnap még vagy este 9-ig chateltem, majd 11 körül (éjjel) felhívott, hogy ugyan vegyem már ki a zárból a kulcsot, hogy be tudjon jönni, amikor éjjel hazaér... Mert azonnal haza kellett jönniük az árvízkészültség miatt, hogy reggel 8-kor a munkahelyén legyen. Király!
Ő beosztva: csütörtökre és vasárnapra, egyelőre itthoni készültségben.
Szerintem a holnap még megúszható, szerinte a vasárnap is, mert a vezető szervektől a legvégén viszik az embereket. Csak, ha nagyon kellenek. De én nem vagyok ennyire optimista.
Mindenesetre nem sok kedvvel megy homokzsákot pakolni, de szerintem jól van ez így, valakinek meg kell csinálni ezt is. (Azért remélem, holnap még tényleg nem kell mennie, mert akkor lőttek a közös évzárónak.)

Én meg:
Nem sokat aludtam, miután Laci jelezte, hogy jön haza 11-kor. Még jó, hogy most nem saját kocsival ment. De elképzeltem, ahogy a sofőr is már aludt, amikor szóltak neki, hogy akkor mehetünk haza, és vezess hulla fáradtan éjjel 4(!!) órát Kecskemétig.
Lacira rá is küldtem egy sms-t, hogy nehogy az anyósülésre üljön és hátul is feltétlen kapcsoljon biztonsági övet. Erre visszaírta, hogy rendben, hátul ül, de nincs öv. Pfff....
Nem sokat aludtam hajnali 3-ig...
Ráadásul ugye ilyen helyzetben nincs pl. szabadság, mindenki vissza van rendelve, szóval reménykedem, hogy 17-ig elmúlik a nagyja. (Azon a héten utaznánk. De egyelőre még van egy-két izgalom addig. Miért is ne?)

Rajtam van egy adag feszkó, kiabáltam is ma egy párszor a kölykökkel brühühhü, pedig annyira nem volt szükséges. Asszem fel is hívom a masszőrömet. Ja, mindenkinek így lesz ez jó. :)