Peti- szept. 4.

Annyi minden izgalom volt tegnap, de hihetetlen flottul ment.
Az immunológia viszont -érzésem szerint- csak egy plusz kör volt.

A múltkor helyettes doki volt ugye, aki mondta, hogy még a "szezon" előtt menjünk vissza.
Kedvenc Kriván dr-unk meg mondta a jövőre nézve hogy kb. félévente megnézi a T-sejtek alakulását, így kb. majd évi 2* kell ide visszajárnunk.
Úgyhogy emiatt most nem vesz le arra vért (mert 3 hónapja voltunk), majd decemberben.
Persze a többit megnézik, ami nem baj, mert tök kíváncsi vagyok Petikém vérképére.
A múltkor is vérszegény volt kellőképpen és azóta elfogyott a Maltoferünk és vaspótlásra valami bio vackot kap már egy hónapja. Így pont látszani fog, van-e értelme ezt adni neki, vagy térjünk vissza a cseppekre (különben meg tök mindegy, ha az sem segített rajta.)

Hazautas délutáni alvást terveztünk, de olyan királyak voltunk, hogy 10-kor már telefonáltam Laciéknak, hogy mégse menjenek a Lurdyban be a játszóházba Esztivel, mert pont végeztünk. Vérvétel, aztán go. (Olyan csodás mennyiségű vizet itattam meg a királyfival, hogy 5 mp. alatt lejött, fúú, de jó is volt!)
Így haza is értünk egyre, úgy, hogy közben meg is ebédeltünk.
Legalább mindenki nyugodt körülmények között alhatott. Ezt szeretem.

Az eredmény meg semmi. Ilyenkor vérvétel általában teljes vérkép és Igg.
Azt mondta a doki, hogy az Igg szépen növekszik, normál tartományban van, így pótlásra nincs szükség (hála, mert az egy 4-6 hetente buli, és annyi idő, amíg infúzión lecsöpög, nagyon nem akartuk.)
És végre megkérdeztem, van-e esély, hogy valami javulás tapasztalható majd később vagy 10 évesen is évi 12* lesz beteg? De szerencsére szépen levezette, hogy több ok miatt is javulással lehet számolni.

Ezekben az első években gyengébb, érzékenyebb egy csomó szerv: fül pl. (Petinél szerintem kifejezetten a tüdő), később jobban kooperál majd a gyerek betegség esetén (vagyis ki tudja köhögni, orrot fújni stb.), a környezet is jobban alkalmazkodik (suliban pl. már nem jellemző, hogy minden gyerek csutak beteg lenne folyamatosan, így ő sem kapja el), és a B sejtek emlékeznek majd az átvészelt betegségekre.
Persze hozzátette, azért óvóbácsinak ne adjuk a gyereket. (Mert van neki egy immunhiányos óvónéni betege és hujujjj. :) )
Szóval tök jól alakult minden, az új autósülés projekt remekül teljesített. Visszaúton ugyan hátul ültem szórakoztatni a kölyköt, nehogy elaludjon. Ééééés, mivel két autósülés mellett kb. a gyerek szájában fértem csak el... Össze is futottam alul egy új foggal!  A harmadikkal! (És ide a rozsdásbökőt, ha nem jön kifelé nagy ütemben a jobb felső kettes is!)