Az 5. családtag

Bizony, már sokan tudják, hogy belépett életünkbe az 5. családtag.
Lord Multispringusz  Foltingusz.

Oké, csak Foltos. Nem valami fantáziadús név (Folti), de akié a nyúl, az nevezi el. És Esztié.

Hát persze, akart a halál nyulat!

Eszti kezdte el verni a balhét érte, hogy neki nyúl kell. Mondtam, ide nekem ne... De csak mondta, csak mondta, így számításba vettem.
Mittudomén, milyen az, így egyszer elmentünk a kisállatkereskedésbe Esztivel és leinfóztuk, hogyan működik a nyúltartás. (Felszerelés, tartása stb,)
Na mivel elég vállalhatónak tűnt, mondtam, hogy jóvan, tőlem számításba vehetjük.

Node apja? Az kiborult. Hogy ide aztán nyúl nem jön. Ide ne merjünk hozni egyet sem, mert adjuramisten megeszi pörköltnek!

Aztán kezdődött a fűzögetés. Ez abból állt, hogy csitítottam Esztit, hogy legyen esze, kicsit apának is át kell gondolnia, de attól csak ideges lesz, ha folyamatosan nyomja neki a nyuszi szöveget. Várjon egy-két napot legalább!
Aztán a másik oldalt csitítottam, hogy ugyan már, ez csak egy kisnyuszi, Eszti olyan kis bájos, lesz neki egy bájos barátja. Igazán nem olyan nagy ügy, hogy ekkora műsort kelljen neki nyomni!

Aztán eljött a csata pillanata, amikor a két ellenérdekelt fél (6 éves vs. 36) ordibálva megtárgyalták, hogy:
"Márpedig nekem nem kell nyúl! Vagy én vagy a nyúl!"
"Akkor költözz el apa! Nekem akkor is kell egy nyuszi!"
És egyéb színvonalon aluli párbeszédek...

És az eredmény?
Nyúl. :)

Node most komolyan, hát nem zabálnivaló cukiság?
Iszonyú édes kis jószág. Imádom. :)
Szerintem Laci is. ;)