Képeskönyv

Nem, a Velencei-tónál kb. 3 napig elfelejtettük elővenni a fényképezőgépet.

Ez van. :)

Mameszéknál.

Laci ugyan gyilkos tekintettel nézi azt a cuki kissrácot, de ő állítja, csak szar a kép. Nem úgy nézte. :)

És mogyorót törtek/ettek. (Egyáltalán nem örültem neki, de megmutatták, hogy tényleg nem annyira kemény fajta, mint a földimogyoró. És a gyerek is megmaradt, tényleg.)

Aki még talált egy szem ribizlit a bokron:

Aztán Siófokon.
Kötelező balatoni kép, de legalább mindenki egy helyre néz.

Keményen lazulós gyerekek (tiszta poénosak egyébként).

Csokiskeksz a mennyország!

Calippo a mennyország!
(Ez az egyetlen jégkrém, amit hajlandó megenni.)

És no igen, a kedvencem. :D

Igeeeen, ezek a mi gyerekeink! :D

Játszószoba.
(A feje? Ááá, szóra sem érdemes, csak leesett a dédinél a lépcsőről. Még meg is dicsértem, milyen ügyesen borult, mert a fejét védte, azt nem verte oda, csak az arcát súrolta meg egy kicsit. (Eszti pl. a mai napig olyan balfékül esik el, hogy nem védi rendesen magát.) Peti meg már sokat gyakorolta.

És azt említettem, hogy azért nem akartam nyárra egy hetes nyaralást tervezni, mert a satnyaimmunossal ez nagy bukta is lehet?
Na ez akkor jutott eszembe, amikor Peti köhécselni kezdett. Mondtuk Lacival "úúúbakker!"
De mégis lett egyhetes nyaralás. :) 

Mondjuk kapta az ívet rendesen első perctől kezdve: a vízbe be, vízből ki, át a medencékbe, mindezt biztos nem szerette a Tsejthiánya...
De a szállodában volt sószoba infrakabinnal övezve. Úgyhogy kúráltuk. :)
(Jól megúsztuk amúgy, tök mázli. Most már rendesen köhög itthon, de már lehet!)

Úgyhogy így. :)