Szülinap

Természetesen az én agyamban már hetekkel ezelőtt elindult a tökölés, hogy mi legyen Eszti első szülinapján. Persze az első számú kérdés a torta... Az ugyanis tiszta sor ugye, hogy elvetemült anyuka gyerekének nem lesz csokitortába beleeső egyéves szülinapos fotója?
No, először a mascarponésat akartam tortaformás kivitelben megcsinálni, de szerencsére pár napja itt voltak Kriszti meg az Orsi (cukrász végzettséggel - ááááá mázlimázlimázli) és jól felvilágosítottak, hogy nem valami fasza ötlet, mert nem fog az úgy kijönni a tortaformából, ahogyan én az elképzeltem... Így kicsit el is ment a kedvem tőle...
Szóval most arra várok, hogy Amydrága feltegye az abszolút bababarát tortareceptet (mely tökéletesnek tűnik tojásfejérhe- és cukormentességével). (Szóval, ha nem rakod fel, nem lesz tortánk... )

Amúgy meg ajándék... Valószínű, az új műfogsor ötlete az első két fog megjelenése miatt felejtős...
Persze jó fejek voltunk és az összes ajándékötletünket ellőttük a nagyiknak. Kismotor volt az egyik, meg étkészlet a másik (csak, mert leveses tányérunk nincsen.)
Így nekünk nem maradt épkézláb, ámde hasznos ötletünk. Laci eltalálta, hogy egy új overállt még nyugodtan beújíthatnánk neki, mert mi vagyunk azok az elvetemültek, akik még mindig a Tescos overállt nyűvik.
A Tescos overáll ugyanis el van látva egy hatalmas tervezési hibával: nem végigzippzáros, csak hastól. Ennek az az eredménye, hogy a gyereket úgy kell rángató mozdulatokkal belerázni. Kölyökmaci persze egészen addig halálosan élvezte a belerángatás módszerét, amíg be nem jöttek a nagy hidegek és pont kettővel több réteg ruha került rá ahhoz, hogy az öltöztetés még mókás legyen. De itt még nincs vége a felhúzásnak. Mert miután berángattam a gatya részébe a gyereklábakat, akkor rá kell erőszakolni a kezes részt is. Mivel alapjában véve az egész teljesen szűk, ezért csak az izomlazaság határainak feszegetésével lehet a karjait betenni a megfelelő részekbe. Kafffaaaa!
No ezek után (mivel sokszor Laci vetkőzteti, ami ugyan egy fokkal egyszerűbb művelet, de az is kirángatással ér véget), így egy overállt találtuk egyelőre a megfelelő ajándéknak.
Még nem tutkós, mert beugrok az angolturiba (mert imáááádom...) és ha kapok ott, akkor mást találunk ki ajándékba.